Mi értelme lesz a zászlóerdőnek a hentespultban?

Január 15-től jól láthatóan ki kell írni a termék származását a húspultban lévő csomagolatlan sertéshúsokra. Sőt, a nagyobb boltokban még nemzeti színű zászlókat is ki kell tenni a szöveg mellé. Az intézkedés csak a sertéshúsra vonatkozik, a baromfi, a marha és az egyéb húsoknál nem kell megjelölni a származási országot. A lépés valószínűleg a magyar sertés fogyasztását kívánja ösztönözni, ám a hasonló intézkedések kétféle eredményt is hozhatnak. A vásárlók egy része előnyben részesíti a magyar termékeket, mások viszont inkább elfordulnak tőle, azonban a legtöbbször szimplán az ár alapján döntenek.

A zászlók csak a 200 négyzetméternél nagyobb, húspulttal rendelkező boltokban jelennek meg, vagyis a hipermarketekben (Tesco, Auchan, Interspar), illetve a szupermarketekben. A diszkontláncok (Aldi, Lidl, Penny Market) csak előre csomagolt húst árulnak, így őket nem érinti a módosítás (a csomagoláson eleve fel kell tüntetni a származást, de zászlózni nem kell)  írta a G7 cikkére hivatkozva a HVG.

200 négyzetméter felett kötelező a csomagolatlan sertéshús származási országának jelölése január 15-től - képünk illusztráció
200 négyzetméter felett kötelező a csomagolatlan sertéshús származási országának jelölése január 15-től – képünk illusztráció

A G7 feltette a kérdést, hogy milyen zászlót kell kitűzni egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon kiszerelt/forgalmazott sertéskarajra? A Nébih válasza szerint a tartás helye és a vágás helye dönti el a zászló kérdését. Amennyiben ez a kettő megegyezik, akkor ezt az országot kell megjelölni egyértelmű származási helyként. Ám ha más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor mindkét zászlót ki kell tűzni.

Segíti-e a magyar hús versenyhelyzetét a változás?

Ám a portál szerint ennél is fontosabb, hogy a magyar sertés versenypozíciója azért sem lesz látható, mert ahogy a Spar válaszolta nekik, ugyanabból a fajta sertéshúsból soha nincs egyszerre kétféle a pultban. Tehát nincs olyan eset, amikor a vevő például választhat, hogy lengyel vagy magyar karajt vesz. Ez nem a boltosok miatt történik így, hanem éppen egy másik szabály, a húsok nyomkövetési kötelezettsége miatt.

Az eladó a nyomonkövetés biztosítása miatt csak akkor teszi ki a következő adag húst a pultba, ha már eladta a másikat. Ezentúl ilyenkor a zászlócsere kötelezettsége is fennállhat, de közvetlen verseny a pultban eddig sem volt, és ezentúl sem lesz a húsok között.

Valószerűtlen helyzet

A magyar sertés irányába tehát csak úgy tudnák a vevőket terelni, ha arra vennék rá őket, hogy például egy külföldi zászlót meglátva comb helyett inkább a magyar zászlós karajt kérje a hentespultban. Ez a forgatókönyv ugyan nem életszerű, de más gyakorlati értelme aligha van a rendeletmódosításnak – írják.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
Így is lehet állatot szállítani? Megdöbbentő, hogy néhány országban hogyan szállítják az állatokat. Legyen szó baromfiról, sertésről vagy szarvasmarháról, az emberek leleményessége ha...
“Kutyamalac” Kutyaként viselkedik egy malac Kínában.  Azaz, szeret sétálni, kifejezetten kedveli, ha simogatják, és mindenhova elkíséri gazdáját. Arany élete van,...
Nőtt a sertés- és a szarvasmarha-állomány is Tovább emelkedik a szarvasmarha-állomány, így 2014 végére a számuk meghaladta a 800 ezer darabot. A sertéságazat sem panaszkodhat, a sertések száma is...
Vágóhídi hírek A vágóhidakon csaknem minden állatfajtából többet vágtak 2014-ben Magyarországon, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha vágások 4,3 százalékkal, a s...