Feltérképezték a búza teljes genetikai állományát, ami a gluténérzékenyeken kívül a jövőben éhínséggel fenyegetett emberiség számára is nagyon jó hír. Az pedig különösen érdekes, hogy a vizsgálat kimutatta: a búza DNS-e ötször nagyobb, mint az emberé. Így, hogy ismert a búza genetikai állománya, hamarosan akár liszt- és búzaérzékenyek által is fogyasztható, de teljes értékű kenyér készülhet.
Az Agrárágazat összeállítását szemléztük. A három alapvető gabona, a rizs, a búza és a kukorica közül már csak a búza genomjának feltárása volt hátra. Azért is tartott a búza a legtovább, mert míg a rizs genomja 466 millió, a kukoricáé pedig 2,3 milliárd DNS-bázispárt tartalmaz, addig a búzáé 16 milliárdot, ami még az emberi DNS-térképnél is ötször nagyobb. A kutatók a 21 kromoszómáján 107 ezer gént azonosítottak. A kenyérbúza genomjának szekvenálása a kutatók számára nagy kihívást jelentett annak összetettsége miatt, mivel az három algenomból áll és genomjának több mint 85 százaléka ismétlődő elemek. Az ismétlődő szekvenciák azt jelentik, hogy a genom hatalmas részei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Ezért nehéz megkülönböztetni az algenomokat, és a genomot helyes rendben összerakni.
A lisztérzékenyeken is segíthet, hogy ismert a búza genetikai állománya
Miután ismertté vált az immunreaktív fehérjeszakaszok fehérjén belüli pozíciója és a fehérjéket kódoló gének kromoszómán belüli elhelyezkedése, lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére – írja a Magyar Tudományos Akadémia. Ez azt jelenti, hogy anélkül lehet genomszerkesztési módszerekkel eltávolítani a megbetegedéseket kiváltó szakaszokat, hogy sérülnének a fehérjék egyéb, a búzanövény élettani folyamataiban vagy funkcionális tulajdonságaiban betöltött szerepei. Vagyis hamarosan jöhet a liszt- és búzaérzékenyek által is fogyasztható, de teljes értékű kenyér.
A világélelmezés is új esélyt kapott
A másik szempont, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 2050-ig 60 százalékkal kellene növelni a világ búzatermesztésének mértékét, hogy az addigra nagyjából 9,6 milliárdosra gyarapodó népességet el tudja látni.
A klímaváltozás, a forró, száraz időjárás miatt egyre inkább olyan gabonafajtákra van szükség, amelyek kevés vizet igényelnek és bírják a hőséget. Ezeknek a búzafajtáknak a megalkotásához került most közelebb a tudomány. A genetikai térképpel már azonosítani lehet a szerkesztendő géneket.
