Mindent a vetés agrotechnológiájáról, költségelemzéssel és precíziós megoldásokkal címmel tart előadást Debrecenben Kézér Zsolt, a Lakkos Kft. értékesítésért felelős kelet-magyarországi régióvezetője a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. A szakemberrel a hazai gazdák gépvásárlási lehetőségeiről, a szántás nélküli művelésről és a magyar mezőgéppiacról beszélgettünk.
Kézér Zsolt, agrármérnök 2016-ban csatlakozott a Lakkos Kft.-hez, a cég akkor MTZ traktorok vizsgáztatásával és nagykereskedelmével foglalkozott. Érkezése után nőtt a vállalat kiskereskedelmi gép értékesítése, valamint erősödött az egyéb termékcsoportok eladása is, mint a pótkocsik, a vető- és a permetezőgépek, valamint a talajművelő berendezések.
Mik voltak idén a gazdák gondjai gépforgalmazói szemszögből?
A támogatások mértéke alacsony. Nehéz kigazdálkodni a vásárláshoz szükséges összegeket, ezért sokan csak úgy tudtak gépet venni, hogy az aktuálisan használtat eladták, ami azért nem mindig könnyű. A kertészeti beruházások támogatása ugyanakkor még mindig tart. Elég sok gazda kivárt. Az első hullám idén februártól májusig tartott, a nyár viszonylag csendes volt a gépvásárlás szempontjából, a betakarítás utáni időszak pedig ismét több gépeladást hozott.
Az idei szárazság miatt több a kultivátort választó, sekély művelést kezdő gazda?
Igen, sokuknak gondot jelentett a szántás, ezért elgondolkodtak azon, hogy a következő gépberuházásuk kultivátor esetleg talajlazító legyen. Olyan módszerre kell áttérniük, amivel a szántást ki tudják váltani.
A gépeladások alapján milyen művelés a legelterjedtebb a gazdáknál?
Még mindig főleg a szántás jellemző, ha pedig nem ekével dolgoznak, akkor tárcsával vagy kultivátorral kezelik a tarlót a gazdák. Itt a költséghatékonyságot és a munkára fordított idő érdemes átgondolni. A tarlóba vetés technológiájával alacsonyabb költséggel lehet földet művelni. A tarlóba betakarítás után is lehet vetni. Ebben az esetben nem vetőgép használatáról beszélünk, hanem vetőkésekről, amelyek belevágnak a talajba. Az eszköz a felszín alá juttatja be a magokat, de nem nyitja meg a talajfelszínt. Kisebb a vetés költsége, ráadásul nem kell tarlóhántást végezni.
Ezzel kapcsolatban volt egy észak-olaszországi kísérlet is, ahol három művelési típus költségét hasonlították össze. Milyen eredményeket hozott?
A hagyományos művelési rendszer volt az első, ahol szántás, tárcsázás és vetés volt, a vetést követő műveletek pedig mindegyik módszernél megegyeztek. Ennek a költsége 1075 euró volt hektáronként, munkadíjjal, anyagköltséggel együtt.
A második szántás nélkül, kultivátorral, tárcsázással történt. Ennek a költsége az elsőhöz képest 10 euróval volt kevesebb hektáronként.
A harmadik, új módszer, a tarlóban direktvetés 935 euróra jött ki, vagyis 140 euró megtakarítást értek el vele hektáronként a hagyományoshoz képest. Ráadásul a munka időben is rövidebb volt, a talaj víztartalmát is jobban meg lehet őrizni vele, és a talajéletet is jobban kíméli. Az eszközön 2000 literes tartály jut a magnak és egy 1000 literes a műtrágyának. Így a vetéssel egy menetben lehet kijuttatni a tápanyagokat, voltaképpen a gyökérzónába, így könnyebben felveheti azt a növény, és egységesebb, kondicionáltabb vetés érhető el.
Mennyibe kerül ez a gép?
A MaterMacc pneumatikus direktvetőgép nem egy olcsó darab. 10 milliós, vagy afölötti költséggel kell számolni, ezért a nagyobb gazdaságokban éri meg beszerezni. Ha viszont a hektáronként el nem költött 100 euróval, mintegy 30 ezer forinttal számolunk, akkor a használata 3 millió forintos megtakarítást jelent 100 hektáron, vagyis nagyjából 5 év alatt hozza be a vetőgép az árát.
Tudjon meg még többet a magyar mezőgéppiacról, a hatékonyabb vetésről, és hozzon ki többet a földjéből!
Ehhez jöjjön el a III. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra,
Debrecenbe 2019. január 17-én,
ahol az agrárszakma kiváló eladói számolnak be a kukorica és a búza termesztéstechnológiai újdonságairól, és adnak tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.
További információ és regisztráció a rendezvényre a konferencia hivatalos oldalán:
https://www.magro.hu/konferencia/
