A klímaváltozás legfontosabb kérdéseiről beszélt dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője, aki Áder János köztársasági elnök podcast beszélgetésének vendége volt. Az intézmény előrejelzései óriási segítséget jelentenek a gazdák számára, azonban a klímaváltozás ezeket az előrejelzéseket is kétségessé teheti. Idén tavasszal, április és május környékén jóval hűvösebb volt, mint az elmúlt 20 évben. Ezzel szemben a Sarkvidéken jóval melegebb van, mint eddig valaha. Az éghajlatváltozás a jövőben pedig egyre nagyobb hatást fog gyakorolni az emberiségre és a mezőgazdaságra is.
A Kék bolygó podcast beszélgetésben elhangzott, hogy a globális felmelegedés és a globális klímaváltozás nem szinonimái egymásnak. Az előbbi a föld globális átlaghőmérsékletének emelkedését jelenti, az utóbbi pedig annak hatására jön létre. Ez a változás térségünkben a szélsőséges időjárási események megnyilvánulásában mutatkozik meg leginkább. A légkörben cirkulációs rendszerek alakulnak ki, hazánk a nyugati szelek övébe tartozik, így az óceáni levegőt sodorja felénk a szél. A klímaváltozás miatt azonban a nyugat-keleti áramlás helyett észak-déli áramlás valósul meg. A folyamatok felgyorsultak és a változások sokkal gyakrabban és sokkal intenzívebben következnek be, mint azelőtt. Az időjárás is jóval szélsőségesebbé vált.
Csapadék, viharok, agrárkárok
A csapadék mennyiségében gyakran nincs jelentős változás a korábbi időszakokhoz képest, ám nagyon rövid idő alatt képes óriási intenzitással lezúdulni. Ez pedig hatalmas károkat okozhat a mezőgazdaságban is. Különösen a viharokkal járó jégeső eredményez jelentős károkat. A szén-dioxid-szint emelkedésével párhuzamosan a föld felszíni hőmérséklete is növekszik. A beszélgetésben elhangzottak szerint a éghajlatváltozást főként az üvegházhatású gázok okozzák. Nem csak a szén-dioxid, hanem a víz és a metán is súlyos károkat okoz. A szén-dioxid azért sokkal veszélyesebb a többinél, mert míg a víz légköri tartózkodási ideje mindössze 7 nap, addig a metáné 9 év, a szén-dioxidé pedig 150 év. Különösen nagy veszélyt jelent és egyfajta időzített bombaként várakozik a föld fagyott rétegei alatt tárolt metán.
Ezeken a területeken a földfelszín megolvadása miatt robbanásszerűen tud feltörni a metán. A kockázat, hogy eljöhet az a pont, amikor az emberiség már nem lesz képes hatást gyakorolni a folyamatokra, ezért is kell tudatosan foglalkozni a klímaváltozás problémájával – mondta dr. Radics Kornélia.
