Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket. A cég szakemberei hazai egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.
A Magyar Mezőgazdaság riportja számolt be róla, hogy a Tungsram újpesti telephelyén létrehozott beltéri farmon 150 négyzetméteren folyik hidropóniás mikrozöldség- és salátatermelés kizárólag mesterséges megvilágítással. Továbbá két kisebb klímakamra szolgálja a kutatási tevékenységet. A létesítmény ugyan kereskedelmi méretű, ám a célja a kutatás-fejlesztés, ez teszi egyedülállóvá Közép-Európában.
A cég, az innováció és az élelmiszertermelés
A 125 éves Tungsram 120 éve működik az újpesti telephelyen, 1896 óta visz megfizethető elektromosságot a háztartásokba, és minden kutatógenerációja hozzáadott valami újat a világhoz – hangsúlyozta Jörg Bauer elnök-vezérigazgató.
A cég letette a névjegyét a rádiózás és televíziózás technológiájában, az orvosi műszergyártásban, de épített például üveg- és konzervgyárat is. Mindig erőssége volt az innováció, a jelenlegi fejlesztő generáció pedig 3 éve új innovációs programot hirdetett, amit „zöld átalakulásnak” neveztek el – folytatta. A kezdeményezés célja, hogy válaszokat keressen az emberiség egyik legnagyobb kihívására, a fenntartható élelmezés biztosítására a Föld meredeken növekvő népessége számára. Hamarosan 10 milliárd embernek kell enni adni úgy, hogy közben ne pusztítsuk el a bolygót – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, aki szerint „ha valamiben segített a COVID, az az volt, hogy jobban figyelünk a környezet védelmére.”
Beltéri vertikális farm
Mint mondta, Magyarország mindig élen járt az agrárkutatásban, de a Tungsram beltéri farmja nem versenyez a hagyományos mezőgazdasággal, hanem kiegészíti azt. A Föld lakossága már jelenleg is kihasználja a természeti erőforrásokat, miközben a klímaváltozás is óriási károkat okoz. Erre lehet válasz az élelmiszertermelés áthelyezése, amely nagy lehetőség a magyar egyetemek számára is. A Tungsram célja ugyanis, hogy a legjelentősebb mezőgazdasági kutatórészleget hozza létre ezen a területen.
A 2018-ban megkezdett „zöld átalakulás” programhoz köthető bevétele máris elérte az összes bevétel 50 százalékát, ami igazolja, hogy a cél nem ellentétes a profittal. A Közép-Európában egyedülálló kutatási-fejlesztési farmot 575 millió forintból hozta létre a gazdasági társaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával. A projekt közel 100 százalékban magyar fejlesztésben és kivitelezésben valósult meg. A farm a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva a KÉSZ Csoport kivitelezésében készült az Eisberg Hungary Kft. kereskedelmi partnerségével. A lámpákat és a technológiát a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyára biztosította.
Díjat is nyertek
A fejlesztés elismeréseként informatika kategóriában Innovációs Nagydíjat nyert el a Tungsram Group. Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a kutatás-fejlesztési farm avatásán felidézte Pakucs Jánost, akinek a kezdeményezésére 29 éve elindult a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázat. A díjat eddig 282 vállalatnak, illetve tudásszervezetnek ítélték oda. Az idei mezőny a pandémia ellenére kiemelkedően népes volt, 50 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Ebben a versenyben került a Tungsram az idei 8 díjazott közé, akik mellett egy startup-csapat is elismerést kapott. A nagydíj szakértő zsűrije a hagyományos képességek újra hasznosítását, az agrotechnikai fejlesztést, az ökoszisztéma kialakítását, valamint a wolframszál újra hasznosítását díjazta a Tungsram innovációjában.
Az erről szóló oklevelet dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára adta át Jörg Bauer elnök-vezérigazgatónak. A politikus elmondta, hogy a kormány célja, hogy Magyarország visszatérjen az 5 legjobb agrárkutató ország közé. Ebben mérföldkőnek számít a Tungsram beruházása, hiszen a világ élelmezése az egyik legfontosabb kihívás. 2050-re 70 százalékkal nagyobb élelmiszerigényt támaszt majd a Föld lakossága, amelynek több mint kétharmada városokban fog élni. A vertikális farmok nagy előnye, hogy termőtalajban és vízben szegény területeken is hasznosíthatók. Keveset használnak a természeti erőforrásokból és mivel a technológia bárhová telepíthető, a szállítási költség tekintetében is fenntarthatóbbá teszik az élelmiszertermelést.
A szakpolitikus szerint büszkeségre ad okot a közel 100 százalékban magyar fejlesztés és gyártás, amelynek köszönhetően máris 9 magas hozzáadott értéket képviselő magyar munkahely jött létre. Büszkék vagyunk és nagy jövőt jósolunk a 3 éve ismét magyar tulajdonba került vállalkozásnak, amely Magyarországról indul a világpiac meghódítására – mondta.
A vertikális farm célja
A kutatás-fejlesztési farm célja, hogy a Tungsram a vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és az eredményt is, a növények mennyiséget, színét, ízét, a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése más termelők számára. A vállalat számos hazai egyetemmel áll kapcsolatban, és ezeket a kapcsolatokat tovább akarja bővíteni. Felvetődött például a telephelyére kihelyezett egyetemi tanszékek gondolata is.
A Tungsram beltéri farmokra szánt lámpáival már folynak a kísérletek a kertészeti területen a holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen és a Fraunhofer Intézetben is. A most bemutatott intenzív és jelenleg még költséges technológia üzleti értelemben 4 piaci szegmensben versenyképes:
- a speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek),
- a gyógyszeripar számára hasznos növények,
- a palántanevelés, valamint
- a szamóca (eper) termelés piacán.
A termesztés során nem alkalmaznak növényvédőszereket, sem génmódosítást. A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók sem jutnak be a rendszerbe. A vízfelhasználás pedig akár 95-98 százalékkal is alacsonyabb lehet, mint a szabadtéri termesztés során.
Közösen dolgozik az élelmezés biztonságáért a MATE és a Tungsram
Közös kutatóintézetet és kihelyezett tanszéket alapít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Tungsram a vállalatcsoport budapesti székhelyén. Az egyik legfontosabb közös cél olyan mesterséges fényforrások vizsgálata, amelyek vertikális farmokon, növényházakban és a csíráztatott takarmánynövények előállításakor növelhetik a hatékonyságot.
„Egyetemünk és a Tungsram közös érdeke, hogy az agrárium jövőjét mutató vizsgálatok eredményei ne csak a tudományos kutatásban, hanem az oktatásban is hasznosuljanak. Ennek érdekében a MATE vállalja, hogy az újonnan létesülő tanszék működéséhez tananyagot dolgoz ki, igény szerint szakmai továbbképzéseket szervez, közös pályázati lehetőségeket keres. Továbbá szaktanácsadással biztosítja a beltéri növénytermesztés és állattartás során felhasználható kutatások előrehaladását” – közölte Prof. Dr. Gyuricza Csaba, az intézmény rektora.
Fontos előrelépés a kutatásban a vertikális farm
„A MATE-val történő együttműködés mérföldkő a felsőoktatás és a versenyszféra együttműködésében, egyike az első alkalmaknak itthon, amikor egy egyetem és egy vállalat agrárkutatások céljából közös kutatóintézetet hoz létre” – mondta Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója. „A Tungsram ezzel is szeretne a magyar mezőgazdaság innovatív jövőjének részese lenni, és visszanyúlni ahhoz a korszakhoz, amikor Magyarország a világ 5 legnagyobb agrárkutató nemzete között volt. Technológiai szolgáltatóként képesek vagyunk arra, hogy a MATE-val közös eredményeket piacképes megoldásokká formáljuk és világpiaci sikerre vigyük. A megállapodás keretében készségesen fogadjuk a MATE hallgatóit szakmai gyakorlat és duális képzés keretében is” – tette hozzá.
2021 májusában a Tungsram budapesti telephelyén megépült a régió első, kommerciális méretű kutató és bemutató vertikális farmja, ahol szabályozott klimatikus körülmények között, egyedileg állítható zárt rendszerű automata tápanyagellátás, szén-dioxid-trágyázás és speciális fényreceptek alkalmazásával végezhetők különféle növénytermesztési kísérletek. A 150 négyzetméteres, teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású létesítmény 575 millió forintból épült, az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával. A mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazó 21. századi technológia számos pontján szenzorok gyűjtik a rendkívül értékes adatokat, melyekhez az együttműködés keretében immár a MATE szakértői és hallgatói is hozzáférhetnek.
