Sokan a citromhoz és a narancshoz nyúlnak, ha C-vitamin pótlást szeretnének adni a szervezetüknek. A déligyümölcsökkel azonban van egy kis bökkenő: a héjukból egészségre káros vegyi anyagok is az emberi szervezetbe kerülhetnek. Mennyire érdemes azzal foglalkozni, hogy a citrusok héja veszélyes?
A Greenfo.hu portál cikkét szemléztük. Ahogy írják, a déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a magyar fogyasztókhoz. Emiatt fokozottan ki vannak téve a penészgombáknak. Ezért a szüretelés után a felületüket különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik. Emiatt csillogó fényű az általunk ismert narancsok és mandarinok héja. A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt – írja a portál.
Azt már a Tudatos Vásárló cikke járta körbe, hogy milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket – különös tekintettel a leginkább érintett héjat – fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében?
Fennállhat a rák veszélye
A citrusok héján használt gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik. Ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233). Az a közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt, főleg hosszú távú, kumulatív hatásukról eddig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző kedvezőtlen hatásokat, leginkább bőrreakciókat.
A portál szerint ennél komolyabb bajt is okozhatnak. Állatkísérletekben a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott. Ez egy jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít. Egy másik, 2002-ben publikált, ugyancsak japán, 39 különböző élelmiszeradalékra kiterjedő vizsgálat szerint pedig a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.
Kap még más vegyszeres kezelést is a citrusok héja
Ugyancsak szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel. Ennél az állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását eredményezte, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél pedig kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok. Az anyag megemlíti még a prokloráz nevű gombaölőszert, amelyet a brüsszeli Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság (Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l’Environnement) jelentésében “a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.
A helyzetet rontja, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk akár össze is adódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében növekedhet a hólyagrák kialakulásának esélye.
Melyik gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?
Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik a fent említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek a héját is felhasználjuk. Lekvárba, limonádéba, teába, süteménybe kerül belőle, nagyüzemben is. Ugyanakkor ha valaki el akarja kerülni az ezeket a szereket tartalmazó citrusfélékből készült termékek fogyasztását, egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt megteheti: ugyanis a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.
