Rossz hírünk van annak, aki egy minden kukorica hibridre és minden körülmények között érvényes számot vár, amit Magyarországon alkalmazni lehet. Az optimális tőszám ugyanis a termesztett hibrid mellett függ az évjárattól, a tenyészidő hosszától, a talaj tápanyagtartalmától és a termőterület csapadékviszonyaitól is. A tőszám meghatározásához van azonban néhány támpont, amit érdemes figyelembe venni.
Általánosságban elmondható, hogy a tőszám növelése – különösen a modern hibrideknél – terméstöbbletet eredményez, de a sűrítés mértékét alaposan át kell gondolni, mert negatív következménye is lehet. A szükségesnél sűrűbb növényállomány esetén számolhatunk a vízigény és az aszályérzékenység növekedésével, valamint a magasabb szemnedvesség-tartalommal a betakarításkor. De ugyanígy, a túl ritka növényállomány esetében sem érjük el az optimálisan elvárható termésmennyiséget. A túlzottan alacsony növényszám ugyanis jelentős terméscsökkenéshez és minőségromláshoz is vezethet.
Hogy mi a szükséges sűrűség az minden hibrid esetében más és más, így a nemesítő, forgalmazó ajánlása az irányadó, de van néhány további szempont is, ami az alkalmazott technológiától is függ.
Gondoljon már most a gyomirtásra! Kattintson a képre és kérje az ingyenes listát a gyomirtó szerekről.
Hüvelykujjszabályként elmondhatjuk, hogy a korábban vetett kukorica vetése eredményez inkább terméstöbbletet a növényszám növekedése mellett, mert több nedvességet tud felvenni a talajból.
A növényszám növelésnek azonban mindig együtt kell járnia a megfelelő tápanyag-utánpótlással is, mert csak nitrogéntöbblet kijuttatása mellett érhetjük el a kívánt hatást. Egy debreceni kísérlet például a hektáronként 120 kilogrammos nitrogéndózis mellett 70-80 ezres tőszámot hozott ki optimálisként. A nitrogén további emelése viszont a tőszám növelésével már nem kívánt eredményezhet, így nem javasolt.
Pozitív összefüggés figyelhető meg a vízellátottság és a tőszám növelhetősége között is. A jó vízellátottságú vagy öntözött területeken ugyanis az átlagosnál akár további 5-10 ezerrel növelhető a hektáronkénti növényszám. Ha az öntözés feltételei nem adottak, a korábban említett 70-80 ezres helyett csak 50-60 ezres növényszám javasolt.
Ezzel összefügg, és így itt térünk ki az évjárat hatására is. Az utóbbi éveken többször tapasztalt aszály túl magas növényszám esetén csökkenti a termésbiztonságot, így ilyen években az 50-60 ezres tőszám javasolható.
De ez még nem minden, az optimális növényszám az alkalmazott talajműveléstől is függ. A kísérletek azt mutatják, hogy őszi szántásban 60-80 ezer, tavaszi szántás elvégzése esetén viszont 70 ezer az ideális – megfelelő időjárás esetén.
És hogy mi következik a fenti okfejtésből? Nos, aki tőszámnöveléssel kíván terméstöbbletet elérni, az inkább korábban vessen, juttasson ki a szokásosnál több nitrogént és ügyeljen a kukorica vízellátottságára és ha kell, pótolja azt. Ha ez mind megvalósítható, hektáronként 70 ezer lehet az optimális tőszám, egyéb esetben kevesebb.
Ha szeretné tőlünk megkapni a gyomirtó szereket tartalmazó listát, kattintson:
