Megvan az új közös agrárpolitika reformja az EU-ban: az agrárterületek 10 százalékát kihagynák a termelésből

A környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság szempontjait figyelembe véve állapodott meg az EU képviselői a kifizetésekről és azok arányáról döntő közös agrárpolitika következő ciklusának elveiről tartott megbeszélésen. Az EU szerint csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is biztosítani tudják a biztonságos élemiszerellátást az Unió egészét tekintve.

A képviselők pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

Az új közös agrárpolitika meghatározza a felvehető támogatások mértékét és a feltételeket is - Fotó: Magro.hu, CSZS, Bábolna
Az új közös agrárpolitika meghatározza a felvehető támogatások mértékét és a feltételeket is – Fotó: Magro.hu, CSZS, Bábolna

A főbb témák:

  • Több támogatás az éghajlat- és környezetkímélő gazdálkodóknak.
  • Az éves közvetlen kifizetések maximuma 100 ezer euró lesz
  • A kisvállalkozások több támogatáshoz jutnak.
  • A gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedéseket is érintik.
  • Szigorúbb szankciók alkalmazása a környezetvédelmi vagy állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőkkel szemben.

Elmozdulás a teljesítmény-alapú szakpolitika felé

Az EU közleménye szerint a képviselők támogatják azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek köszönhetően az uniós agrárpolitika ezentúl jobban igazodik az egyes tagországok egyedi igényeihez. A képviselők ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a versenyfeltételek az Unió egészében egyenlőek maradjanak. A kormányoknak stratégiai tervet kell készíteniük és azt jóvá is kell hagyatniuk az Európai Bizottsággal. Ebben felvázolják, hogyan szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A Bizottság pedig nem csak a szabályos teljesítést, hanem a teljesítményt is ellenőrizni fogja – írják.

Az uniós gazdálkodások környezeti hatásának javítása

A stratégiai terveknek összhangban kell állniuk a párizsi megállapodás céljaival – fogalmaznak a képviselők. A Parlament megerősítette az éghajlat- és környezetkímélő elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ezeket a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. A képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani. Az ilyen módszereket alkalmazó gazdálkodók a környezetkímélő gyakorlatért cserébe több támogatást kaphatnának. A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam biztosítson gazdálkodói számára mezőgazdasági tanácsadást, és az uniós támogatása legalább 30 százalékából segítse a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében, és a biológiai sokféleség megőrzésében. A képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy ösztönözzék gazdálkodóikat: a mezőgazdasági területek 10 százalékát ne vonják be a termelésbe, hanem a biológiai sokféleség kedvéért tartsák fenn például sövényeknek, nem termő fáknak, tavaknak.

Kevesebb pénz a nagyüzemeknek, több a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak

A képviselők a közvetlen kifizetések éves összegének 60 ezer euró feletti részét fokozatosan csökkentenék, a kifizetések felső határát pedig 100 ezer euróban szabnák meg. A gazdálkodók azonban a teljes összegből még csökkentés előtt levonhatnák a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett munkabérek 50 százalékát. A nemzeti közvetlen kifizetések legalább 6 százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani. Ha azonban ez az arány meghaladja a 12 százalékot, akkor a 100 ezer eurós kifizetési plafon betartása váljon önkéntessé, javasolják a képviselők.

Legalább 4 százalék a fiatal gazdáknak

A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább 4 százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. A képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás biztosítható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják. A Parlament külön nyomatékosította, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan ki kell zárni azokat, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Belehúzott a növénytermesztés – Az 50. hét egyben... Beerősített idén a növénytermesztés, jó üzletnek tűnik a mezőgazdaság, fáradhatatlanul építjük az agrárkapcsolatokat, támogatások özönlik el az agrárs...
A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának kil... Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi T...
Közel 600 milliárd Ft-tal több támogatás Magyarors... A Magyarországra jutó uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősor...
Agrártámogatási rendszer átalakítása – szeri... A mezőgazdaság ellen végrehajtott „terrortámadásnak” nevezte Horváth Gábor a MOSZ elnöke a területalapú támogatások rendszerének átalakítását. A Piac ...
Megérkezett az agrártámogatások átalakításáról szó... Már Ön is elolvashatja az új agrártámogatási rendszerről szóló rendeletet a Magyar Közlöny csütörtöki számában. Az egységes területalapú támogatás öss...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...