Több mint felét adja a magyar mezőgazdaság az ország külkereskedelmi többletének az idén. Ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik – jelentette ki az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei Gazdafórumán, Demjénben. Nagy István elmondta hogy a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak. Ami pedig nagyon sok gazdát érint, hogy munkájukat a jövőben az idei év két fontos törvényalkotása, az állattenyésztési törvény és a néhány napja elfogadott öntözési törvény is segíti.
Az állattenyésztési törvényről elmondta, hogy a szektort versenyképes helyzetbe hozza, szabályozását pedig európai szintre emeli. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja: az öntözés közérdek. Ez pedig “olyan korszakváltást jelent a magyar agráriumban, melyre joggal építhetünk, mert biztonságot teremt, jövedelmezőséget növel és a környezet iránt is felelősséggel bír” – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy az új törvény a mai feltételeknél 5 millió forinttal teszi olcsóbbá egy 100 hektáros terület öntözésének engedélyeztetését. Eközben jelentősen megkönnyíti az eljárást is. A változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végéig 200 ezer, majd a következő ciklusban 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Ez utóbbi 8 százalékos arányt jelentene az agrárium összterületét figyelembe véve, amely már megfelelne a jelenlegi uniós átlagnak – mondta.
Nagy István szerint az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Másrészt átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.
Megteremtjük az öntözési közösség alakításának lehetőségét is, mellyel a termelőket az együttműködésre szeretnénk ösztönözni – mondta.
A szakhatósági közreműködések átalakításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, és azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás. A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.
Az osztatlanokra is megoldást találnának
A 2020-as év egyik kiemelt feladata lesz, hogy miként lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont: “a magyar mezőgazdaság gúzsba kötött állapotát” – mondta. Ennek a törvényi szabályozását az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakára tervezik. Mindemellett a fiatalítás, ezen belül az agráröröklés témakörével is foglalkozni kell. Ehhez várhatóan több törvénymódosításra is szükség lesz.
Az osztatlanok rendezésével teremtenék meg a mezőgazdasági termeléshez illeszkedő birtokstruktúrát
Elkezdenék az osztatlan közös tulajdonban lévő közel 1,1 millió darab termőföldterület megosztását megkönnyítő és ösztönző új szabályozás kidolgozását.
Tovább…
