Mégsem annyira ártalmas a klímára a mezőgazdaság?

Érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója – hívták fel a figyelmet svéd kutatók. Úgy vélik, hogy a mezőgazdaság kibocsátására vonatkozó állítás egy olyan paradigma, amit soha senki nem kérdőjelezett meg, pedig lehet, hogy kellene. „Tény, hogy a növények megkötik a szenet, és közben oxigént is termelnek, miközben nőnek. Ezt a kedvező hatást azonban több számításnál nem vették figyelembe. Csak azt az üvegházhatású gáz-kibocsátást, ami kedvezőtlen hatással van az éghajlatra.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a mezőgazdaság az egyik fő felelőse a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának, ami a klímaváltozás egyik legfőbb okozója. Ezért ezt az iparágat teszik felelőssé a kibocsátások negyedéért. Ezt az összefüggést kérdőjelezik meg a legújabb tanulmányukban a Linköpingi Egyetem kutatói. Szerintük egy fontos szempontot korábban kihagytak a számítások során: azt, hogy a növények a termesztés során jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg – írta a HVG.

Svéd tudósok egy csoportja másként számolná a mezőgazdaság hatásait a klímaváltozásra - képünk illusztráció
Svéd tudósok egy csoportja másként számolná a mezőgazdaság hatásait a klímaváltozásra – képünk illusztráció

Megkérdőjelezik az alapszámolást

A tudósok úgy vélik, hogy a mezőgazdaság kibocsátására vonatkozó állítás egy olyan paradigma, amit soha senki nem kérdőjelezett meg. Pedig lehet, hogy kellene: „Tény, hogy a növények megkötik a szenet, és közben oxigént is termelnek, miközben nőnek. Ezt a pozitív hatást azonban nem vették figyelembe az IPCC számításai. Csak azt az üvegházhatású gáz-kibocsátást, ami kedvezőtlen hatással van az éghajlatra. Ugyanez a helyzet azokkal az alkalmazott módszerekkel, amelyekkel az üvegházhatású gázok kibocsátását mérjük” – közölte Per Frankelius, a tanulmány egyik szerzője.

A svéd kutatók azt is megemlítették, hogy a növényekkel és növénytermesztéssel összefüggésben számolt szén-dioxid-kibocsátás a láncnak már a következő lépéseiben keletkezik, amikor már feldolgozzák azokat. Ezt pedig szerintük nem szerencsés összekeverni a mezőgazdaság egészével. Példaként említették a gabonákat, amelyekből 2019-ben nagyjából 2,7 milliárd tonnát termeltek szerte a világon. Ez a mennyiség pedig a fotoszintézis révén 1 milliárd tonna szenet, 3,8 milliárd tonnányi szén-dioxidot köt meg.

A döntéseknél sokat számít

A tudósok szerint már csak azért is fontos, hogy a politikusok és a döntéshozók átfogó képpel rendelkezzenek a mezőgazdaság klímaváltozásban betöltött szerepéről, hogy ezek alapján hosszú távon a megfelelő szabályokat hozhassák meg. Azt természetesen a kutatók sem kérdőjelezik meg, hogy a mezőgazdaság igenis kibocsát káros, üvegházhatású gázokat, és fontos, hogy ezt fenntartható módon csökkentsük – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...