A tejágazat helyzete miatt többen visszahoznák a tejkvóta-rendszert; az olasz borok kérdéses minősége miatt jobb nyomon követhetőségre lenne szükség; bálatűz Enyingen. Íme, a hét legfontosabb hírei!
A föld azé legyen, aki megműveli! Ezzel a jelmondattal kívánják értékesíteni a nemzeti földalapba tartozó földek egy részét. Az értékesítés persze irányítottan fog működni, ennek érdekében a kabinet több irányelvet is lefektetett ezzel kapcsolatban: így például természetvédelmi területeket és erdőket nem lehet eladni. Csak a szántók, a legelők és a gyümölcsösök jöhetnek szóba, Bizonyos területeket azonban hosszú távon állami tulajdonban kell tartani többet ezek közül is. Szakértők szerint összesen 300-380 ezer hektár terület értékesíthető jelenleg ilyen módon. Előírás lesz például, hogy kizárólag magyar állampolgároknak lehet állami földet eladni, közülük is csak az élethivatásszerűen földművelést végzőknek és a helyben lakóknak. További fontos hír, hogy a helyi piaci ár plusz 10 százalék alatt nem adják el a földet. Az árverések lebonyolítása még az idén megkezdődhet. A további részletek később várhatók.
Mi lesz veled, tejpiac?!
A földek körüli huza-vona mellett az utóbbi időben sokat hallani arról, hogy a tejes gazdák panaszkodnak a tej túlkínálata és az ebből adódó alacsony felvásárlási ár miatt. Erre megoldásként többen is felvetették, hogy az idén megszűntetett tejkvóta-rendszert vissza kellene állítani. Ezek azonban jelenleg csak vágyak, a brüsszeli Európai Bizottság egyértelműen elutasítja ezt a felvetést. Ők fontosabbnak tartják a piacorientáltság fenntartását a mezőgazdasági politikában, de erre nem a tejkvóta-rendszer ismételt bevezetése lehet a megoldás. A nyomott tejárak miatt szeptember 7-én rendkívüli tanácskozást tartanak az EU tagállamainak képviselői. Kiszivárgott információk szerint sürgősségi intézkedéseket léptethetnek érvénybe. Ezekről az intézkedésekről azonban még pontos információk nem láttak napvilágot.
A Nemzeti Agrárgazdasági kamara szerint a tejkvóta újbóli bevezetése ugyan csökkentené a piacon megjelenő tejkínálatot, de a jelenlegi hatalmas készletek felszámolására nem jelentene megoldást. Szakértői elmondták, hogy ugyan az Európai Unió meghosszabbította a magántárolási és az intervenciós időszakot is, sőt, előre hozta a 2016-os intervenciós időszak kezdetét is, de ezek az intézkedések sem hozták meg a várt előrelépést a tejpiac ügyében. Az árak továbbra is csökkennek, míg a készletek folyamatosan nőnek. Mivel a tejpiaci krízis az unió egészét érinti, ezért a megoldást is uniós szinten kell megtalálni. Magyarország célja a tej és tejtermékek további árcsökkenésének megakadályozása, a piac stabilizációjának elősegítése, a felhalmozódó készletek belső és alternatív piacokon való levezetésének támogatása, valamint a már kárt szenvedett termelők kompenzálása.
Készülőben egy új borászati és egy friss GMO rendelet
A tej mellett egy másik ital, a borral kapcsolatban is felmerültek problémák. Ennek apropóján ülést hívott össze a parlament mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor-, pálinka albizottsága. A megbeszélésen megegyeztek, hogy egy készülő rendelet értelmében kötelező lesz a boros palack címkéjén megjelölni, hogy melyik országból származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket. Egy másik kardinális kérdés az Olaszországból importált borok forgalmazása és nyomon követése volt. Az olasz borok minősége az utóbbi időben folyamatos kérdés a hazai forgalmazók között, ugyanis szakértők észrevették, hogy az exportra – így Magyarországra is – kerülő olasz bor 9 alkoholfokos, amit 14,5 mustfokú szőlőből lehet előállítani. Miután az olasz szőlők ennél jóval édesebbre érnek, így magasabb lesz a belőlük készült bor alkoholfoka is. Ebből adódóan valószínűleg az Olaszországból importált borok jó eséllyel higított, rossz minőségű termékek. Az olasz borok nyomon követése viszont nehéz, mert kiderült, hogy az olasz hatóságoknál nem alakult ki olyan folyamat, amellyel a termesztéstől az exportig nyomon tudnák követni a szőlő és a bor útját.
Ahogyan a bor származását, minőségét követhetővé kívánják tenni, úgy a GMO-mentes élelmiszerekről is pontosabb tájékoztatást kívánnak adni az illetékesek. Ezért a hírek szerint az ősszel meghozhatják azokat a jogszabályokat, amelyek lehetőséget adnak a génmódosításmentes (GMO-mentes) termékek megjelölésére. Amennyiben sikerül ezt a termékmegjelölést bevezetni hazánkban, úgy később ezt a fajta jelölést európai szinten is össze kell hangolni. A tagállamok egyetértenek abban, hogy jelölni kell a GMO-mentes termékeket, ezt egy konferencián is megerősítették.
Végül egy szomorú hír: körbálák gyulladtak ki Enyingen, egy mezőgazdasági területen. A tűz átterjedt egy, a közelben parkoló kamion fülkéjére is. A tűz a lakóházaktól 30 méterre lobbant fel, így a házakat nem fenyegette. A tűz során 25 körbála kapott lángra, mire kiértek a tűzoltók, a bálák már teljes terjedelmükben égtek. A tűz keletkezésének okai még tisztázatlanok, a szakértők tovább vizsgálják az ügyet.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
