Megnéztük, miért kapott EU-s védelmet a Budaörsi őszibarack

Oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést az Európai Bizottság 2021. április 19-én. Ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. Budaörsön és környékén az őszibarack nemesítés hagyománya a XIX. század végére nyúlik vissza. A területen termesztett őszibarack fajták az ott meghonosított fajtákból és a területre szelektált fajtákból kerültek ki. 

A Budaörsi őszibarack intenzív illatú, aromaanyagokban gazdag, zamatos gyümölcs, melynek sajátos jellemzői a pirosas fedőszín, a molyhos héj, a nem túl kemény hús és a leveses állomány. A Budaörsi őszibarack minősége a termesztési kultúrának és az emberi szaktudásnak is köszönhető. Ez utóbbi napjainkban is meghatározó szerepet játszik a kézzel való ritkítás, a tapintásos érettség vizsgálat és a kézi szedés során – írta az Agrárminisztérium.

A termőterület és a gyümölcs jellemzői

A Budaörsi őszibarack termőterülete lankás dombokon és déli fekvésű lejtőkön fekszik, ahol a jellemzően magas napsütéses órák száma nagy napi hőingadozással párosul, ami kedvez a gazdag zamatanyagok és a pirosas fedőszín kialakulásának. A gyümölcs üde savassággal párosuló édes íze és intenzív illata a szerves anyagokban és mikroelemekben gazdag termőtalajnak köszönhető. A gyümölcs leveses állománya az érési időszakra eső csapadékmennyiség hatására alakul ki.

Az Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ), vagyis a földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező termékeké. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 17 új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák köréből. A földrajzi árujelzővel rendelkező agrártermékek pontos termékleírásáról további részleteket ezen az elérhetőségen lehet olvasni.

Elnevezés és fajták

A „Budaörsi őszibarack” elnevezés (Prunus persica (L.) Batsch) a következő tájfajták Schoufnosn és Budaörsi Vérbélű, valamint az alábbi fajták valamelyikéhez tartozó, friss fogyasztásra szánt őszibarack esetén használható: Champion, Cresthaven, Elberta, Mariska, Redhaven, Remény, Royal, Royal Time, Summer, Sunbeam, Suncrest, továbbá mindazon a földrajzi területen termesztett fajták, amelyek a lentiekben leírt minőségi jellemzőket mutatják.

Tulajdonságok

A „Budaörsi őszibarack” legalább 60 mm átmérőjű és legalább 110 g tömegű. A gyümölcsökre jellemző a 20 %-nál nagyobb, antociános (piros) fedőszín, az összes oldható szárazanyag tartalom legalább 9,9 %, az összes savtartalom legalább 0,38 %. A „Budaörsi őszibarack” sajátos érzékszervi jellemzői a következők: intenzív illat; aromaanyagokban gazdag, zamatos íz, amelyre jellemző, hogy a telt édes íz citromosan üde savassággal párosul; továbbá az érzékszervileg észlelhető leveses állományú gyümölcshús. A „Budaörsi őszibarack” húsa tapintásra kellően érett, nem túl kemény, de szállításra még alkalmas – írja a róla szóló termékleírás.

• A „Budaörsi őszibarack” hússzíne lehet fehér vagy sárga vagy piros.
• A „Budaörsi őszibarack” fehérhúsú – zöldes fehér színtől krémszínűig– fajtái: Champion, Ford, Mariska, Remény, Schoufnosn, Shipley.
• A „Budaörsi őszibarack” sárga húsú – sárgától narancsszínűig – fajtái: Cresthaven, Elberta, Redhaven, Royal Time, Sunbeam, Suncrest.
• A Vérbelű tájfajtából származó barackhús színe: piros.

A gyümölcs lehet magvaváló, ekkor a magról a gyümölcshús könnyen elválik, illetve maghoz kötött, ekkor nem lehet a húst a magról maradéktalanul leválasztani. A „Budaörsi őszibarack” molyhos héjú (szőrözött).

A „Budaörsi őszibarack” termőterülete Budapest délnyugati területei, illetve Budapesttől délnyugatra elhelyezkedő, az alább felsorolt települések közigazgatási területéről származó őszibarack:

Alcsútdoboz, Baracska, Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Budapest Budatétény, Kamaraerdő és Nagytétény területei, Diósd, Ercsi, Érd, Etyek, Gyermely, Gyúró, Herceghalom, Kajászó, Mány, Martonvásár, Páty, Perbál, Pusztazámor, Ráckeresztúr, Sóskút, Szomor, Telki, Tinnye, Tordas, Tök, Törökbálint, Vál, Zsámbék

Termesztési (és gondozási) feltételek, követelmények

Ökológiai igény

Az őszibarack gyökérzete meleg-, levegő és mészigényes. Legalább 80 cm vastag termőréteget, 150 centiméternél sekélyebb talajvízszintet, 0,5% humusztartalmat és 5,5 – 8,7 pH-t igényel. Évente 2000 napfényes óra minimális szükséglete, melyből legalább 800 óra nyáron szükséges. A virágrügy differenciálódás minimum 500 óra augusztus-szeptemberi napsütést igényel. A termőtájban 250 m tengerszint feletti magasság, délies kitettséggel tekinthető ideálisnak. Telepítéskor kerülni kell a fagyzugos, magas talajvízszintű területeket. Csapadékigénye legalább 650 mm/év. Az ültetvény helyének kijelölésekor a légmozgási tényezőket (fagyzug, fagy lefolyási lehetősége) is figyelembe kell venni, a fagyveszély mérséklésére.

Telepítés

Az ültetéshez kizárólag friss, nem újraiskolázott, csak kellő mértékben fejlett, egészséges, dús gyökérzettel rendelkező oltványokat szabad használni. Az ültetvények döntő többségében kötött és mésszel jól ellátott talajon állnak, ezért a használatos alany a keserű mandula és a mandulabarack.

Koronaalakítás, metszés

A koronaforma a termőtájban egy sajátos Buda vidéki katlan volt, amely 6-8 db el nem ágaztatott és nagyon meredeken (70fok) felfelé álló vázágból állott. Termőkorban, metszés során nem hagynak 60 cm-né hosszabb termővesszőt teljes hosszúságban. A hűvösebb fekvésekben, 2-5 rügyes rövid csapokat is kialakítanak metszés során. A korona elsűrűsödésének megakadályozására, a szép, színes és nagyméretű gyümölcs nevelése érdekében nyári zöldmetszést és kézi gyümölcsritkítást végeztek. Ez a művelési mód megfelelt a hagyományos termőhelyek száraz rendzina talajain folytatott termesztés követelményeinek. A legtöbb házi kertben ma is megtaláljuk ezt a termelési módot. Az üzemi táblák kedvezőbb talajadottságú szántóterületeken létesültek. Az őszibarackfák növekedése erősebb volt, a koronaformát módosítani kellett. A hagyományos 4 x 4 m-ről 6 x 4 m-re bővült a térállás. A fa magasabb lett, a vázágak száma 3-4-re csökkent, laposabb szögállásúak és/vagy elágaztatottak lettek.

Betakarítás

Az érést követő betakarítást több menetben, kézzel végzik. Kis kertekben a fán válogatják a gyümölcsöt, és a helyszínen göngyölegekbe csomagolják. A „Budaörsi őszibarack” friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. A gyümölcsöt mindig olyan érettségi állapotban kell leszedni, ami a legjobban megfelel a felhasználás céljának. A gyümölcs kellő mértékben legyen fejlett, megfelelően érett, bírja ki a szállítást, az árukezelést. Ez az előírás elsősorban a friss állapotban forgalomba kerülő gyümölcsre vonatkozik. Amennyiben átmeneti tárolásra, befőtt készítésre, gyorsfagyasztásra, friss fogyasztásra szánják az őszibarackot, akkor 70-80 %-os érettségi állapotban kell leszüretelni. Ha ivólé vagy pálinkafőzésre kerül, akkor meg kell várni a teljes érettséget. Az érettség foka megállapítható a gyümölcs színéből, és a hús keménységéből.

Áruvá készítés

Az őszibarack esetében az áruvá készítés a szürettel egy menetben történik. A kézi szedéskor a dolgozók az őszibarackot vödrökbe szedik. Szedés közben már kirakják az esetlegesen bekerült idegen anyagokat, az esetleges hibás szemeket, a méreten aluli őszibarackot. A gyümölcs kisorolása M10-es rekeszbe történik. Az ürítés során ismét ellenőrzik az árut, az idegen anyagokat és a hibás, méreten aluli szemeket eltávolítják. A rekeszre címke kerül, mely tartalmazza a termelő nevét, címét, az őszibarack minőségét.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt
SZE-MÉK 2021
Precíziós mezőgazdasági szakmérnök