Ahhoz, hogy „bolygóközi fajokká válhassunk”, meg kell találnunk a módját, hogyan lehet fenntartható módon termeszteni az élelmiszereket idegen környezetben. Három év múlva a NASA először küld űrhajósokat a Holdra az Apollo óta. Az Artemis III. néven ismert misszió jelenleg 2024 októberében indul a NASA azon céljának részeként, hogy az „első nőt és a következő férfit” a Holdra küldjék.
Ezen túlmenően a NASA Artemis programja minden szükséges infrastruktúra létrehozását szorgalmazza egy „fenntartható holdkutatási program” megvalósításához. Ez a Lunar Gateway építéséből áll majd, amely lehetővé teszi a rendszeres utakat a Holdra oda és vissza, valamint az Artemis Basecamp, amely hosszú távú tartózkodást tesz lehetővé a Hold felszínén.
Munkavégzés a Földön kívül
A NASA-n kívül olyan űrügynökségek, mint az Európai Űrügynökség (ESA), a Roscosmos, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) is tervezik űrhajósok küldését a Holdra. Egyesek egy állandó holdtelep megépítését tervezik a Hold déli sarkvidékén (például az ESA Nemzetközi Holdfaluja).
Ettől eltekintve a NASA és más űrügynökségek kutatják azt is, hogy az emberek hogyan élhetnek és dolgozhatnak hosszabb ideig a Földön kívül.
Ez azt jelenti, hogy olyan élőhelyeket kell kidolgozni, amelyek lélegző légkört, meleget és védelmet nyújtanak az űrhajósoknak a környezeti elemektől.
Biomassza-termelő rendszer (BPS)
A BPS környezetvédelmi alrendszer növekvő környezetet biztosít, amely a mikrogravitációs búza fotoszintézisére és anyagcseréjére gyakorolt hatásait tanulmányozza. Ennek a kísérletnek a célja, amely 2001 decemberétől 2002 júniusáig tartott, annak vizsgálata, hogy a regeneratív életfenntartó rendszerek beépülhetnek-e a Hold és a Mars jövőbeni küldetéseibe.
A 73 napos kísérlet összesen nyolc betakarítást eredményezett, és az eredmények arra engednek következtetni, hogy a mikrogravitáció nem jelent jelentős stressztényezőt a növények növekedésében. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén és a földön termesztett éretlen magok összehasonlítása azonban azt mutatta, hogy ez befolyásolhatja a növény ízét és tápértékét.
Aktuális kísérletek
Az ISS a Földhöz való közelsége, fejlett létesítményei és mikrogravitációs környezete miatt több kísérletnek is otthont ad. Az űrutazás emberre gyakorolt hatásainak vizsgálata mellett több növényi kísérlet is zajlik.
Haladó növényi élőhely
Az APA, amely 2017 áprilisában kezdte meg működését az ISS fedélzetén (és 2021 szeptemberéig folytatódik), egy teljesen automatizált, zárt rendszer, amelyet az üzem biológiai tudományának kutatására terveztek. A rendszert a NASA és az Orbital Technologies Corporation fejlesztette ki, és a NASA Kennedy Űrközpontja (KSC) irányította.
Nem minden űrbéli kísérlet az ISS fedélzetén zajlik le, néhányat itt a Földön vagy még egzotikusabb helyen, például a Holdon végeznek.
Chang’e-4
2019 januárjában a kínai Chang’e-4 misszió része volt az első holdkutató robot, amely egy kis életet csempészett a Hold távoli felszínére. Többek között burgonyát, paradicsomot, lúdfűmagokat és selyemhernyótojásokat tartalmazott. A cél annak tesztelése volt, hogy a növények és a rovarok együtt tudnak-e élni egy mikrogravitációs környezetben. 2019. január 15-én arról számoltak be, hogy gyapot, repce és burgonya is csírázott, amelyek a Holdon elsőként sarjadtak.
Kilenc nappal később a kísérletet abba kellett hagyni, amikor hirtelen hőmérséklet-csökkenés (a holdéjszaka okozta) és a bioszféra melegen tartásának elmulasztása miatt a hajtások elpusztultak. Ennek ellenére ez a kísérlet volt az első ilyen, és értékes adatokat szolgáltatott.
(Forrás: https://interestingengineering.com/ – Szabó Bálint fordítása)
