A júliusi csapadékhiány a kalászosoknak kedvezett, de a kapásnövények számára egyre kritikusabbá vált. A pénteken érkezett csapadékosabb idő országszerte hozott esőt, bár nem egyforma mennyiségben. Maradtak továbbra is hiányos területek. A kukorica és a napraforgó ezt az esőt nagyon meg fogja hálálni, hiszen a szemképződés fenológiai fázisa előtt sokfelé feltöltődött a talajban a vízkészlet.
Az elmúlt hét első részében folytatódott az előző heteket is jellemző, száraz, meleg időjárás, majd péntektől egyre többfelé alakultak ki heves záporok, zivatarok az országban. A viszonylag hosszú száraz időszakban jól lehetett haladni az aratással, de a csapadékra már óriási szükség volt, a csapadékhiány egyre nőtt. Többnyire 15 és 40 mm közötti mennyiség hullott vasárnap éjfélig az országban, de kisebb foltokban ettől jóval több, 40-80 mm is előfordult. A felhőszakadás, a viharos szél és a jég pedig többfelé okozott jelentős károkat. A csapadék területi eloszlása közel sem egyenletes, az elmúlt 30 nap csapadékösszege még sokfelé jócskán elmarad az átlagtól, helyenként pedig azt bőven meghaladja. Továbbra is a Kisalföldön, Győr térségében a legrosszabb a helyzet, arrafelé valamiért nem akar bővebben hullani az eső. A talaj vízellátottsága országszerte sokat javult, a felszín közeli talajréteg sokfelé teljesen átnedvesedett, de a legtöbb helyen a mélyebb rétegekbe is jutott. A már kritikusnak számító 40% alatti talajnedvesség a felső 50 cm-ben már csak a Kisalföldön és a Duna-Tisza közének déli felén, Baranya keleti részén fordul elő. A hőmérséklet nyáriasan alakult, a maximumok országszerte 30 fok körül alakultak, sőt a Dunántúlon a hét középső részében többfelé 35 fok körül. Szombattól kissé mérséklődött a felmelegedés a csapadék és a több felhő hatására – olvastuk a met.hu-n.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 870 és 1030 foknap között járnak az országban. A legalacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, de a területi eloszlás igen érdekes képet mutat. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés kissé csökkent, jelenleg mintegy 140-190 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg mintegy 40-70 foknap körül alakul, délen vannak néhol ennél magasabb értékek is. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.
Az NDVI vegetációs index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége országszerte csökken, hiszen a kalászosok és az őszi káposztarepce nagyobb részét már learatták, sokfelé már a tarlóhántás is megtörtént. A többi szántóföldi növény és a természetes növényzet is már túl van a maximális zöld tömeg mennyiségén. Az anomália térképen még mindig a pozitív eltérés dominál az országban, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, de főleg a Kisalföld térségében az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők.
Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék, és így a talajnedvesség is, többfelé nehezen kelt és fejlődött a kukorica. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd a nyár első részében a keleti és a déli országrész részesült bővebben esőben, így az országban nagy különbségek alakultak ki. Július sokfelé hozott tartósan száraz időt, a talaj sokfelé erősen kiszáradt, majd július végén csak megérkezett az eső. Békéscsaba és Kaposvár térségében közel az egész időszakban jó volt a csapadékellátottság, jelenleg is optimális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik, kiváló lehet a termés. A Tiszántúl északabbi részein, így Nyíregyháza térségében kevesebb esett májusban és júniusban, így a júliusi szárazság is nagyobb gondot okozott, hetekig szenvedett a növény a virágzás időszakában. Az elmúlt napokban, még éppen időben azonban jelentős eső érkezett, telítődött a talaj, a szemképződésre ideálissá váltak a nedvességi viszonyok. A Kisalföld ezzel szemben a vegetációs időszak egész eddig eltelt részében a legszárazabb része az országnak, itt már a 100 mm-t is jóval meghaladja a hiány az ideálishoz képest. A talajnedvesség a száraz április után egész júliusban ismét a kritikus szint alatt van, vagyis a kukorica optimális fejlődéséhez öntözni kell(ene). A napi középhőmérséklet április első részében még országszerte az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító keleti országrészben is fázott a növény. Júniusban ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet, azonban a július elsőrésze ismét jelentősen elmaradt az optimálistól.
A napraforgó és a kukorica is a virágzás fenológiai fázisában tart, előbbi növény annak is már sokfelé a vége felé. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrész ebben kissé előrébb jár a Dunántúlhoz képest. Az elmúlt pár napnak a csapadékösszege döntő fontosságú lesz a termés szempontjából. A csapadékrendszerek bár okoztak károkat, de a csapadék mennyisége szempontjából szépen teljesítettek, ugyanakkor az ország nem minden része kapta meg a kívánt mennyiséget. Azonban ezt is nagyon meg fogják hálálni a növények, hiszen a talajnedvesség már kritikus szintre csökkent múlt hét csütörtökre. A virágzás és a szemképződés idejére így ennek a két fő szántóföldi kultúránknak az ország nagyobb részén kellő nedvesség áll majd a talajban a rendelkezésére, a terméskilátások tehát sokat javultak. Az előttünk álló héten várható további csapadék, a még csapadékhiányos területeken is kedvezőbbre fordulhat a helyzet.
A következő napokban ugyanis folytatódik a változékony időjárás: a jobbára nyugatias áramlással mérsékelten meleg és időnként nedves léghullámok érkeznek fölénk. A héten lesz bőven napsütés is, e mellett azonban csaknem minden nap, szórványosan alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként károkozóak is. A jelenlegi számítások szerint pénteken érkezhet egy nagyobb, országos csapadékhullám, akár igen komoly viharokkal, de egyelőre ez nagyon bizonytalannak látszik. A következő 6-8 nap alatt várható csapadék összmennyisége 10 és 30 mm között várható területi átlagban, azonban kisebb körzetekben felhőszakadás mennyiségű eső is hullhat. A talaj nedvességtartalma várhatóan nőni fog a héten az ország nagyobb részén, helyenként átmenetileg pangó víz is kialakulhat. A relatív páratartalom a nedvessé vált talaj és a csapadék hatására megnövekedett, különösen hétfőn és pénteken lesz magas, mely a gombás megbetegedéseknek kedvezni fog. A nyugati, északnyugati szél napközben eleinte csak megélénkül, péntektől vasárnapig főleg a Dunántúlon sokfelé megerősödik. Zivatarok környezetében azonban akár viharos széllökések is kialakulhatnak. A hőmérsékletben nagy változás nem valószínű: kedden még 28-33 fok közötti, majd vasárnap 25-30 fok közötti maximumok várhatók. A hőösszeg a hét végére országszerte 1000 foknap köré, délkeleten 1100 foknap fölé emelkedik.
