Az egyéves születésnapját ünneplő Kukorica Kör Egyesület a 41. AGROmashEXPO és AgrárgépShow első napján mutatta be az idei évre kiírt meghívásos termelési versenyét. A bevezetőt követően a H pavilon színpadán egy szakmai beszélgetést is szerveztek: „Agrárium 4.0 – Itt az idő a szemléletváltásra„ címmel, melyen a szép számú hallgatóság soraiban a Magro.hu is részt vett. A rekordszárazság nem csak a kukoricatermesztés, hanem az egész mezőgazdaság számára komoly kihívásokat jelentett.
Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezető igazgatója összefoglalta a részleteket. „A meghívásos termelési versenyünk előkészítését már 2022-ben elkezdtük, több gazdálkodót kerestünk meg az ország egész területén, akiktől sok információt, adatot, véleményt gyűjtöttünk össze a témával kapcsolatban. Ezekre alapozva dolgoztuk ki a verseny keretrendszerét és teremtettük meg az összehasonlíthatóság feltételeit is. Ez azért fontos, mert különböző adottságokkal rendelkező gazdákat hívunk meg az öntözött és a nem öntözött terület kategóriában.
Figyelembe kellett vennünk a csapadék eloszlását, a talajokban meglévő különbségeket, az inputanyagárakat, és nagyon sok további szempontot is. A terveink szerint mintegy 30-40 gazdát hívunk meg a versenybe, akik rendelkeznek olyan 10-15 hektáros területtel, ahol kukoricát is termelnek. Fontos, hogy a résztvevők vállalják, hogy folyamatosan információkat osztanak meg egyesületünkkel a gyakorlattal kapcsolatban. Bízunk benne, hogy sokan megmérettetik magukat” – mondta Daoda Zoltán.
A bevezetőt követően a H pavilon színpadán egy szakmai beszélgetést is szerveztek: „Agrárium 4.0 – Itt az idő a szemléletváltásra„ címmel, melyen a szép számú hallgatóság soraiban a Magro.hu is részt vett.
Résztvevők:
- Daoda Zoltán, AGRO.Bio Kft., KKE alapító tagja és ügyvezetője
- Baranyi Szabolcs, Groupama Biztosító Zrt. , KKE alapító tagja
- Bűdi Károly, AgriDron Kft., KKE alapító tagja
- Fischl Balázs, AgroVIR Kft., KKE pártoló tagja
- Fórián Zoltán, Erste Agrár Kompetencia Központ, KKE alapító tagja
- Zábrák Gergely, Hungrana Kft., KKE alapító tagja
- Demo gazdák: Csepregi Attila és Dusnoki Csaba.
Elhangzott, hogy a tavalyi, 2022-es év az aszály hatásaira való reakciókkal telt. A rekordszárazság nem csak a kukoricatermesztés, hanem az egész mezőgazdaság számára komoly kihívásokat jelentett. A budapesti rendezvényen jelenlévő gazdák elmondása szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az extrém szárazsági körülmények között is vízhez jussanak a szántóföldi növények. Ennek egyik módja az öntözőrendszerek kialakítása és szakszerű telepítése.
A 2022-es év legnagyobb nehézségének a feladatok és behatások megsokszorozódását, valamint az ezekből kialakult kiszámíthatatlanságot emelte ki az egyesület egyik alapító tagja, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Alsódobszán gazdálkodó Bűdi Károly. Ő tavaly mindössze harmadannyi kukoricát takarított be, mint az előző években. Ettől függetlenül úgy véli, hogy nem lehet egyetlen év negatív eredményét alapul venni a termelésben, hiszen előtte éveken keresztül eredményesen zárták a betakarítási szezont. Fontos, hogy nem szabad eltorzítani a vetésforgó arányait, mert nem lehet előre megmondani, hogy az adott szezonban melyik növény termesztése lesz a legjövedelmezőbb. Az csak az eladás után derül ki – fogalmazott. A korábbi évek 11-12 tonnás kukoricaterméseihez képest az előző év mintegy 4 tonnát eredményezett náluk. Ez alapján nem vetnének kukoricát, de az elmúlt 3-4 év átlagát megnézve tartják magukat a növény termesztéséhez 2023-ban is. Ő is megemlítette a jó csapadékeloszlás jelentőségét, ami sok dolgot eldönt az eredményeknél.
A Fejér vármegyei Lajoskomárom környékén termelő Csepregi Attila a szemléletváltás, az újratervezés és a tudatos gazdálkodás fontosságát emelte ki a beszélgetés során. A többek között az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakon végzett gazda szerint a túlélés kulcsa, hogy megértsük az okokat és következményeket, és ehhez alakítsuk a következő évek gazdálkodói stratégiáját. Attila elmondta, hogy 2000-ben, 2003-ban és 2007-ben hasonló aszállyal kellett megküzdeniük, és még ezekben az években sem ment a hektáronkénti 10 tonna mennyiség alá a termés. A mostani szárazságban viszont csak 6 tonnát tudtak lehozni egy hektárról, pedig az eltelt évek alatt több lett a tudásuk, jobb a növények genetikája és a technológia is fejlődött. A gazda a rosszabb vízmérlegben látja a gyengébb eredmény okait.
Összesen 4 befolyásoló tényezőt nevesített:
- a kiterjedt csatornarendszer,
- a szilárd burkolatok arányának emelkedése,
- a hőségnapok számának növekedése és
- a gazdálkodás intenzívebbé válása.
Számításai alapján a három fő növénykultúra, a kukorica, a búza és a napraforgó előállításához éves szinten 140 milliméterrel több vízre lenne szükség a talajban. Ehhez viszont a hőségnapok figyelembevételével együtt 200-250 milliméterrel több eső kellene, hogy fenntartható legyen az előző évek termésátlaga. Erre viszont a gazdáknak kevés ráhatása van, így a kormányzati intézkedések mellett arra is szükség van, hogy a gazdák újratervezzék a technológiájukat, nagyobb gondot fordítsanak a talajművelésre, a vízgazdálkodásra és átgondolják a növényportfóliójukat.
A Bács-Kiskun vármegyei Dunapataj környéki területeken gazdálkodó Dusnoki Csaba megerősítette a lajoskomáromi gazdálkodó által elmondottakat. A saját technológiájukról elmondta, hogy az ország leghosszabb, 700 méteres önjáró öntöző berendezésével dolgoznak. Azonban nagyon fontos elv a gazdálkodásukban, hogy a művelt területről csak annyi szerves anyagot hordanak el, amennyi feltétlenül szükséges és amennyi szerves trágyával pótolható. Fel kell ismerni, hogy a csapadék eloszlása komoly gondot okoz, a náluk egy év alatt lehullott 450 milliméterből 150 mindössze 3 nap alatt esett le. Olyan talajművelési rendszert és inputanyagokat kell alkalmazni, amelyek elősegítik, hogy az aránytalanul lehulló csapadékból minél többet tudjanak hasznosítani és raktározni. A vízmegtartó képességet a maximálisra szükséges növelni. A dobos és a lineár öntözési technológiát is nagy odafigyeléssel alkalmazzák, mert a vízkészlet túl kevés ahhoz, hogy minden, öntözni vágyó termelőt kiszolgáljanak. Minél víztakarékosabban, a növények számára a legkisebb stresszt okozó módon szükséges öntözni.
„Igyekszünk minél jobban fenntartani a tápanyagok természetes körforgását. Az adatalapú gazdálkodás mellett többek között a talajélet fenntartását és javítását tartom elsődleges feladatomnak”- mondta az alföldi termelő.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a tapasztalatok alapján évről évre növekszik azon gazdák száma, akik a lombtrágyázást- és növénykondicionálást alkalmazzák a takarmánykukorica termesztésénél. Ugyanis az egyszikű növények közül a kukorica reagál a legjobban a humin- a fulvo- és az aminosav tartalmú készítményekre.
Adatelemzés, biztosítások, terménypiac
Fischl Balázs elmondta, hogy az agráradatok elemzésével komoly előnyt érhetnek el a termelők. A hozzájuk beérkező 400 ezer hektár információiból pontosan látszik az, hogy melyik kukoricafajták termettek jól a technológiai adatok szerint. Ezt élesben meg tudják mutatni a gazdáknak, amivel tervezhetővé és számolhatóvá teszik az adott területen elvégzett agrotechnológiát.
„Sajnos a növénybiztosítások területén sem állunk túl jól. A tavalyi évben a gazdálkodók 44%-a kötött csak piaci alapú biztosítást, ebből csak 40%-nak volt biztosítása aszályra is. Úgy gondolom, hogy a 2022-es év rávilágított a minden területet lefedő, komplex biztosítások fontosságára” – közölte Baranyi Szabolcs. A biztosítási szakértő azt is hozzátette, hogy a gazdáknak arra kell törekedniük, hogy jobban megértsék a biztosítási feltételeket, mert ez a tavalyi év egyik nagy hiányossága volt.
Ami viszont a piaci szereplőket leginkább foglalkoztatja, az a piacok alakulása. Fórián Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az aszály következményei több évig érzékelhetőek lesznek.
„Bár a fogyasztás is csökken, a világ kukoricakészletei zsugorodnak, mivel a kínálat még kisebb. A termés leginkább az Európai Unióban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban csökkent 2022-ben. Számunkra a hazai kiesések mellett az ukrajnai termés okozza most a legnagyobb fejfájást” – fogalmazott.
Zábrák Gergely a trendekről, az inflációról és az energiaárakról is beszélt, melyek ingadozást hoztak a gabona, ezen belül a kukorica piacára is. A rövid távú, hirtelen sokkok idővel aztán szépen kiárazódnak. A kérdés, hogy meddig korrigálnak az árak. A felvásárlásról elmondta, hogy pusztítóan rossz éve volt a magyar kukoricának. A piaci konszenzus szerint 2,4 – 2,6 millió tonna termett hazánkban tavaly. Ez kevés a hazai igények (4,5 millió tonna) kielégítésére – mondta.
A szakértő szerint az ugrásszerű árzuhanások és emelkedések időszaka lejárt. Az európai piacokon a kukorica ára csökken, de nem omlik össze a következő hónapokban sem. Nálunk az ukrán import nyomása az áruhiány miatt fennmarad. Így a kukorica magyarországi árai még csökkeni fognak az elkövetkező hetekben. Fordulatra akkor lehet számítani, amikor a piac korlátozott kínálattal szembesül. Ez nagyban függ attól, hogy a lejáró fekete-tengeri megállapodás helyett lesz-e másik, illetve meddig marad szűkös ez a csatorna. Amennyiben a háború elhúzódik, akkor az árak nem mérséklődnek tartósan.
A beszélgetésen elhangzott, hogy az EU 2022. évi kukoricatermése – 6 százalékkal kisebb területről – 24 százalékkal még a tavalyinál is kevesebb lett. Ezáltal fokozódik az importigény. Az Európai Unió a tavalyi 16 millió tonnával szemben várhatóan 21 milliót hoz majd be a határain kívülről, ennek fele Ukrajnából fog érkezni. Az árak jelenleg Párizsban is esnek, méghozzá a csökkenő kereslet és az ukrán import miatt.
Áresés és öntözés
A helyzet hazánkban is hasonló, az általános esés a kukorica árát sem kerüli el. A 100 ezer forint alatti árak a szűkös és gyenge átlagos minőségű termés fényében nehezen értelmezhetőek, de a már az első 10 hónapban egymillió tonnát közelítő tavalyi import erre keményen megadja a választ. Úgy tűnik, hogy az ukrán termés tartósan piacot talál nálunk, és erős ármeghatározó tényezővé válik.
Daoda Zoltán arról beszélt, hogy a helyes öntözési technológiát kiegészítve megfelelő talajművelést kell használni, hogy ne okozzanak kárt a területeken a termelők. Ennek alapja az okszerű mennyiségben és mélységben végzett művelés. A tömörödést el kell kerülni, amit a lazítással lehet megvalósítani. Sajnos ezt országszerte sok gazda kihagyja a gyakorlatából, ami komolyan visszaköszön a rákövetkező 10 szezonban is. A szántást 24 órán belül le kell zárni, hogy a szenet és a vizet megtartsuk a termőtalajban. Öntözhetővé kell tenni a talajokat a szervesanyag tartalom megőrzésével és növelésével – fogalmazott a Kukorica Kör Egyesület rendezvényén.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport
