Megháromszorozódott a mézfogyasztás Magyarországon – 20 ezer magyar család él meg a termelésből

Manapság az áruházak és boltok polcain számtalan méztermék található. Viszont nem mindegy, hogy mit választunk. A hellovidek.hu annak járt utána, hogy mi a különbség a bolti és a termelői mézek között, illetve, hogy mire kell számítani, ha ilyen termékeket vásárolunk. De az egyes mézek jótékony hatásaira is fény derül a cikkben.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott.

Az Európai Unió össztermésének 10 százalékát Magyarország adja
Az Európai Unió össztermésének 10 százalékát Magyarország adja (Fotó: Pixabay)

Az elmúlt öt év átlagos mézhozama 20 és 32 ezer tonna között volt, az utóbbi években csökkenő trend mellett. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2020-ban a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt viszont az átlagostól elmaradó mézterméshozamról számolt be.

Az Európai Unió össztermésének 10 százalékát Magyarország adja

A magyar méztermelés általában nemcsak a teljes hazai fogyasztást fedezi, hanem jelentős, 17,5-23,5 ezer tonna körüli mennyiségben exportálnak is. Egy átlagos évben az Európai Unió össztermésének 10 százalékát Magyarország adja. Nem csoda, hazánkban népszerű tevékenységnek számít a méhészet, ezt igazolja az is, hogy az országban mintegy 1,2 millió méhcsalád van, az ágazat pedig több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá.

Az időjárási körülmények viszont nemcsak a méztermés mennyiségét, de az árát is befolyásolhatják. Tavaly januárban még 1874 Ft/kg volt a méz termelői-piaci átlagára, novemberre viszont már 2197 Ft/kg-ra emelkedett. Szakemberek már ekkor azt jósolták, hogy minimum 50, de inkább 70%-kal fog emelkedni majd tovább a méz ára, ugyanis nagyon rossz év volt 2020 a termelők számára. Év elején ez beigazolódni látszott, hiszen január közepére megcsappant a mézkészlet, így a rendszeres mézfogyasztóknak azt javasolták, hogy jól teszik, ha bespájzolnak a kedvenc fajtákból.

A kevesebb méz egyes esetekben 20-30 százalékos áremelkedéshez vezetett. Az akác kilója 2020 januárban 1900-2000 forint volt a piacokon, most nagyjából 2500-2900 forint, s az 1800 forintos hárs legalább 2300 forintra drágult, egyes helyeken 2800 forintot is kérnek érte. A vegyes, a repce- és a napraforgóméznél is legalább 20 százalékos áremelkedés figyelhető meg. A mostani helyzetet figyelembe véve előfordulhat, hogy a vásárlók kedvenc portékájukból áprilisban már alig találnak a piacokon. Lesz méz, ám könnyen bekövetkezhet, hogy az akácból a mostaninál is lényegesen kevesebb – mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke.

A légkeringés és a természetes hő hatására a vegyületben lévő víz nagy része elpárolog
A légkeringés és a természetes hő hatására a vegyületben lévő víz nagy része
elpárolog (Fotó: Pixabay)

Az árak szabják meg, mit választunk

Manapság az áruházak és boltok polcain számtalan méztermék található. Sokszor az árak szabják meg, milyen fajtát és milyen nagyságú mézet választunk.

Ahhoz, hogy érthető legyen, miért különösen értékes a „nyers, szűretlen méz”, meg kell vizsgálni, hogyan is kerül a méz a polcra.

A mézelő méhek virágnektárt gyűjtenek, és visszahozzák a kaptárukba. A pollent szájon át juttatják el a dolgozó méhekhez, és mindegyik fontos enzimet ad hozzá, amelyek lebontják a nektárt, és gomba-, gyulladáscsökkentő és antibakteriális tulajdonságokat adnak hozzá.

Ezután egyszerű cukorként (elsősorban fruktózként és glükózként) tárolják a méhsejtben, ahol a munkaméhek szárnyaikkal legyezgetik. A légkeringés és a természetes hő hatására a vegyületben lévő víz nagy része elpárolog, az anyag fésűs mézzé válik, és a méhek méhviaszal borítják be.

A méhészek vagy a feldolgozók kivonják a mézet, és enyhén leszűrik, hogy eltávolítsák a méhviasz vagy szennyeződések darabjait (beleértve a rovarrészeket is).

Itt válnak rendkívül fontossá a méztermelés részletei

Néhány gyártó ezután elveszi a mézet, csomagolja, és vagy eladja, vagy eladóknak szállítja. Ez a termék a nyers, szűretlen méz.

A legtöbb termelő azonban pasztörizálja a mézet, hogy elpusztítsa a benne lévő élesztőt, simábbá téve és hosszabb eltarthatóságot biztosítva a méznek. Ezután következik a szűrés, a méz tisztábbá és vonzóbbá válik a vásárlók számára, és segít megelőzni a kristályosodást az üzlet vagy a vásárló polcain. Ez a termék a feldolgozott méz, amely a legtöbb üzletben látható. A pasztőrözés és a szűrés azonban gyakran eltávolítja a méhpollent is a mézből – és mivel a pollen felelős a méz legtöbb egészségügyi előnyéért, ezek az előnyök elvesznek, ha a méz nem nyers és szűretlen.

A mézfajtákat elsősorban a virág típusa szerint osztályozzák, amelyből a nektárt gyűjtötték
A mézfajtákat elsősorban a virág típusa szerint osztályozzák, amelyből
a nektárt gyűjtötték (Fotó: Pixabay)

Sok gyártó az egész folyamatot egy lépéssel előrébb viszi, és az úgynevezett „ultraszűrést” használja, ami még simábbá teszi a mézet, miközben szinte az összes pollent és a méz tápanyagát eltávolítja. Az etikátlan vállalatok akár magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot vagy más édesítőszereket is adhatnak hozzá, hogy növeljék a hozamukat, és csökkentsék költségeiket. Lehet, hogy ezt a terméket méz címkével látják el, de valójában csak mézízű édesítőszer – fogalmaz a hellovidek.hu munkatársa.

Mézfajták és jótékony hatásaik

A mézfajtákat elsősorban a virág típusa szerint osztályozzák, amelyből a nektárt gyűjtötték. Amikor például egy „eukaliptuszméz” vagy „lucernaméz” feliratú üvegcsét látunk, az azt jelenti, hogy a nektárforrás az azonos nevű virág volt. A csak egy forrásból származó mézet „egyvirágú” vagy „fajtamézes” méznek nevezik, míg „többvirágú” a méz, ha egynél több virágfajta nektárjából állították elő.

A méz állaga, édessége és gyógyászati/gyógyító tulajdonságai nagymértékben függenek virágforrásaitól. Néhány méznek enyhe íze van, míg mások meglehetősen erősek. Némelyik tökéletesen alkalmas pékárukhoz, míg mások a legfinomabb fajták, amelyeket közvetlenül az üvegből lehet enni. Néhány a legjobb a sebgyógyulásra vagy a fertőzés elleni küzdelemre, míg mások a magas vérnyomás vagy a torokfájás kezelésére hasznosabbak.

Most megelégszünk a puszta felsorolással. A kínálatban megtalálható tehát az akácméz, a vadvirágméz, a hársméz, a repceméz, a levendulaméz, valamint a fenyőméz.

Az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, melyik a legjobb: ha megkóstoljuk őket!

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...
Műhold alapú helymeghatározást is tanítanak Gödöll... Előző cikkünkben írtunk két tanfolyamról, melyeket hamarosan a gödöllői Szent István egyetem indít. Ma is bemutatunk két újabb hasznos tanfolyamot a s...
Van méz, vagy nincsen? A Méhészeti Egyesület szerint nem lehet mézhiányról beszélni. A hazai boltok, illetve a termelők viszont épp az ellenkezőjét állítják: kevés a méz itt...
Méhészek figyelem! Újra igényelhető támogatás a méhészek által használt gépjárművek után. Valamint közeleg a határidő a varroa atka elleni védekezés támogatási igényének...