Meghalt Bálint gazda, az ország egyik kedvenc kertésze

Életének 101. évében, június 21-én, vasárnap este meghalt Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda. A Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő dolgozott főagronómusként és főkertészként, agrártankönyveket írt, különböző kertészeti szaklapokat szerkesztett és több újságban rendszeresen publikált is.

Bálint György 1919. július 28-án Gyöngyösön született, kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg, majd 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát is szerzett. Dolgozott főagronómusként és főkertészként, agrártankönyveket írt, különböző kertészeti szaklapokat szerkesztett és több újságban rendszeresen publikált is. 1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik “Bálint gazdának”.

Életének 101. évében, 2020. június 21-én este meghalt Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda A felvétel 2017. október 16-án készült - MTI/Czimbal Gyula
Életének 101. évében, 2020. június 21-én este meghalt Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda A felvétel 2017. október 16-án készült – MTI/Czimbal Gyula

1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában. Munkásságát többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2005) és Prima Primissima Díjjal (2017) is elismerték, Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.

Díjai és kitüntetései:

  • Munka Érdemrend arany fokozata
  • A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata
  • SZOT-díj (1988)
  • Táncsics Mihály-díj (1990)
  • MÚOSZ Aranytoll életműdíj (1998)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
  • Fehér Rózsa-díj (2007)
  • Gyöngyös díszpolgára (2009)
  • Budapest díszpolgára (2009)
  • A Hajléktalan Emberért díj (2009)
  • Hazám-díj (2017)
  • Prima Primissima díj (2017)
  • Magyar Szabadságért díj (2018)
  • Év Agrárembere 2018 – életműdíj, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (2019)
  • Várda díszpolgára (2019)
  • Wesley díj (2019)
  • Budapest XVI. kerület díszpolgára (2020)

Életpályája

A Wikipedia leírása szerint gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.

Szakmai karrierje

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-én belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és a kertészethez való kötődése régebbre nyúlik vissza. Az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban.

Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki 7 éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve 20 éven keresztül tanszékvezetője. 1999-ben költözött a 16. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. A kerületi közkönyvtárban Sashalmon, aminek sok könyvet adományozott az évek alatt, az ott működő olvasókör róla kapta a nevét. 2017-ben egy olvasókertet is létesítettek Bálint gazda kertje néven, ami átadásán egy diófacsemetét ültettek közösen a névadóval. A Budapest díszpolgára címet viselő kertészmérnök, bár többször is az önkormányzat díszpolgár-jelöltjei között volt, végül más kapta meg a címet, ami 2019-ben már a kiosztás előtt kiszivárgott. Március 10-én, 100. életévének tiszteletére ezért 16. kerületiek, ‑ kerületi lakosként, Nemes Gábor és Csizmazia Ferenc képviselők szervezésében ‑ „Akire büszkék vagyunk” alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették. Júliusi születésnapja alkalmából leplezte le a kerület polgármestere, Kovács Péter és országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf a Kertvárosi minta tanyaudvar Bálint Gazda Gyümölcsöse részegységét, ami kialakításában ő maga aktív szerepet is vállalt. 100. születésnapja alkalmából a Reuters készített róla riportot. 2020 februárjában mégis a XVI. kerület díszpolgára lett. 2020. június 21-én este elhunyt. A szomorú hírt Facebook-oldalán közölték: “Bálint gazda ma este csöndben elment.”

Nyugodjon békében, Gyuri bácsi!

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése,... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez nyújtandó támogatásokhoz kapcsol...
Vessen másodszorra is! – 14 zöldségféléből v... Megduplázhatja a termelhető zöldség mennyiségét, ha nyár közepén él a másodvetés lehetőségével. Bálint gazda írásából megtudhatja, hogy mi a teendő a ...
Augusztusi teendők a kertben Bálint gazda oldalán ismét hasznos információkat tudhatunk meg a következő hetek legfontosabb kertészeti tevékenységeiről. Most, a nyár derekán csúcs...
Augusztus első harmada: kezdődhet a betakarítás... Mostanában mindenki (főleg a gazdák) a szeszélyes időjárásról beszél. Bálint gazda oldalán viszont ismét sok megfogadni érdemes tanács jelent meg, mel...
Így takarítson be! – 10 tanács Mielőtt eljön a szüret ideje, mindenképpen érdemes elolvasnia Bálint gazda 10 nélkülözhetetlen tanácsát. Ön mennyit tudna felsorolni, mielőtt elolvass...