A Sorapharm Kft. és a Debreceni Egyetem együttműködésének eredménye az a vegyszermentes extrakciós technológia, amely alkalmazásával a hazai meggyfajták antocianintartalomra ható komponensei, stabilizátor és egyéb tartósítási eljárás nélkül megőrzik pozitív élettani hatásukat.
De mit is nevezünk antocianinnak?
A növényekben található vörös-lila-kék flavonoidpigmentet, amely vízben oldódó molekula és megtalálható a növények szerkezetének külső rétegében. A szőlő, a meggy, az acai, az áfonya, a feketeribizli, a cseresznye azok a gyümölcsök, amelyek gazdag tárházai az antocianinnak. A pigment színét és stabilitását befolyásolja , többek között, a hőmérséklet és a fény. Az antocianinnal az utóbbi évtizedekben számos kutatás foglalkozott, ennek az oka pedig az, hogy egy erős antioxidánsról van szó, amely védi a növényeket az UV-sugárzástól. Az antioxidáns hatás miatt a gyógyszeriparban is használják, szív-érrendszeri betegségek kezelésére vagy pl. gyulladás gátlására, csökkentésre is
Kicsit savanyú, de igen jótékony hatású
Mármint a meggy. A kutatások szerint kiemelkedően magas benne a B1 és B2, illetve a C-vitamin. Ezek mellett bőségesen tartalmaz még káliumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, foszfort és cinket. A magas káliumtartalma segít a szív működésének szabályozásában, vércukorszint és a vérnyomás normalizálásában.
M, mint magyar meggy
Az, hogy ez egy igen-igen hosszú múltra visszatekinthető kapcsolat, mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a meggy volt a magyarság első gyümölcse, melynek termesztését már a XVI. században rögzítették. Lippay János 1604-ben megjelent, Posoni kert című könyve pedig már több meggyfajta leírását is tartalmazza. A 20. században a hazai meggynemesítők igen gazdag fajtaválasztékot hoztak létre, hogy csak a legismertebbeket soroljam, Újfehértói fürtös meggyfajta, Csengődi. Keresztezéssel előállított, államilag minősített, és termesztésbe vont fajták pl. a Fortuna, a Meteor korai, az Érdi nagygyümölcsű, a Favorit vagy az Érdi bőtermő. Ami pedig különösen jó hír nekünk magyaroknak az, hogy bár az utóbbi évek nem kedveztek a meggytermésnek, de a FruitVeB adatai szerint, jelenleg a belföldi termés maximuma 80 ezer tonna, míg az előző évtized második felében átlagosan évi 70 ezer tonna termett. Ennek a jelentős részét, mintegy 45 ezer tonnát, a belföldi konzervipar vásárolja föl. Magyarország a meggytermelők világrangsorában a 8. helyen áll, Európában pedig a harmadik helyen, Lengyelország és Szerbia előz meg bennünket.
Visszatérve a kisérletre…
A Debreceni Egyetem munkacsoportjai a kísérleti munkák során bebizonyították, hogy a meggymátrix igazolt molekuláris célpontokon ható szuperélelmiszer, szabályozza a szénhidrát anyagcserét, csökkenti az éhségérzetet, gátolja az elhízást. Ezentúl, köszönhetően a meggy jelentős antibakteriális hatásának, kiemelt szerepet kaphat a szájhigiénében is. Ennek oka, hogy biológiailag aktív hatóanyagai számos más baktériummal szemben hatásosnak bizonyultak, mindeközben a jótékony Lactobacillus fajokat nem károsítják. Sportolók étrendjében is javasolt beilleszteni, hiszen csökkenti a csont-ízületi gyulladás okozta fájdalmat, illetve izomfájdalmakat is. A K+F projekt keretei között a Sorapharm Kft. a gyártástechnológiák és gyártási folyamatok komplex vizsgálatát végezte, melyhez kapcsolódóan több egyedi gyártású eszköz beszerzése is megtörtént. Ezek a különböző formulációkhoz szükséges eszközök, mint folyadék-, és géltöltőgépsor; lágyzselatin kapszulázó gépsor és gumicukor formuláló gépsor. A kísérleti munka során a kutatók antocianin tartalmú kapszulát, rágótablettát és gumicukrot fejlesztettek ki. A termékfejlesztések eredményeként a projekt zárásakor az OGYÉI a „CHENERGY GEL” étrendkiegészítő gélt nyilvántartásba vette.A Sorapharm Kft. és a Debreceni Egyetem a Széchenyi 2020 „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” (GINOP 2.2.1) című felhívásra benyújtott pályázatával 1,537 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.
Forrás: Debreceni Egyetem
