Fontos gazdasági és nemzetstratégiai jelentőségű az öntözésfejlesztés Magyarországnak. A magyar agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése. Mindezt annak érdekében, hogy a hazai gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. A jelenlegi 100 ezer helyett mintegy 400-500 ezer hektár öntözésére lenne igény az országban.
Nagy János, az Agrárminisztérium Földügyekért felelős helyettes államtitkára és Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály vezetője volt az OrientPress Hírügynökség által szervezett szakmai beszélgetés vendége. A szakemberek szerint kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzés a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelése, valamint a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt egyre erősödő negatív hatásainak csökkentése. Az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják a termelés hatékonyságát.
A törvény, a közösségek és a beruházások
A szakemberek részletesen beszéltek az öntözéses gazdálkodásról szóló, múlt év végén elfogadott törvényről, a Nemzeti Földügyi Központban (NFK) működő Öntözésfejlesztési Főosztály feladatairól, a Szarvason kialakításra kerülő öntözésfejlesztési bemutató gazdasági és képzési központ szerepéről, valamint az öntözési közösségek és az öntözési szolgalom jelentőségéről – írta az OrientPress.
Ma kevesebb, mint 100 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont 400-500 ezer hektár közé tehető az igény a magyar gazdák körében. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány évi 17 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez 10 éven keresztül. Az öntözéses gazdálkodás elősegítésére az agrárminisztérium egy intézkedéscsomagot készített. A törvény és a végrehajtási rendelet célja a termelői oldal beruházásainak segítése szakmai, jogi és finanszírozási feltételek fejlesztésével és a jelenleg még fennálló akadályozó tényezők megszüntetésével.
Az intézkedési csomag révén elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők. Továbbá új pénzügyi lehetőségek nyílnak meg az öntözéses gazdálkodást folytatók előtt. Egy példa szerint átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházások előkészítési költsége és a termelők számára átlagosan 90-120 nappal csökkenhet egy öntözésfejlesztési beruházás előkészítéséhez szükséges idő.
Átvezethetővé válik az öntözővíz más földeken
A jogi szabályozás egyik fontos új eleme, hogy a beruházások biztonsága érdekében a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők öntözési szolgalmat alapíthatnak, azaz saját területük öntözése érdekében megfelelő kártalanítás mellett átvezethetik az öntözővizet más földeken. A szolgalom alapításának részletszabályait, köztük a felek közötti egyeztetés menetét, és a kártalanítás pontos számítási módját várhatóan 2020 tavaszán megjelenő végrehajtási rendelet fogja majd tartalmazni – hangzott el a beszélgetésen.
A törvénnyel és a ráépülő jelenleg készülő végrehajtási rendelettel létrejön az öntözési közösségek alakításának lehetősége
Ezek a közösségek pedig számos lehetőséghez és segítséghez jutnak az állami elismerésüket követően. Az öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el, és kizárólag mezőgazdasági termelők (legalább 2 fő) alapíthatják. A termelők az elismerés iránti kérelmüket az öntözési igazgatási szervhez, a Nemzeti Földügyi Központhoz nyújthatják be, melyet követően az Agrárminisztériumhoz továbbítják miniszteri elismerésre. További feltétel, hogy az öntözési közösséget gazdasági társasági formában kell megalakítani, és szántóföldi növények esetében legalább 100 hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetében 10 hektár öntözését kell vállalni (üzemeltetni). Az öntözésfejlesztés segítésére megalakuló közösségek a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében fejlesztéseikhez és működésükhöz igényelhetnek támogatást. Továbbá kérhetik, hogy az Nemzeti Földügyi Központ (NFK) elkészítse számukra a környezeti körzeti tervet, annak elkészültével pedig a közösségnek, illetve beruházónak már nem kell szakhatósági hozzájárulást kérnie – írták.
