A napraforgó egy páratlan növény, amelyet évezredek óta csodálunk. Figyelmünket azzal a különleges képességével vívta ki, hogy virágzata képes követni a nap járását. Tudósok most kiderítették, hogyan is működik a napraforgó valójában.
A nap járásának követése egy evolúciós előny a napraforgó kezében a többi növénnyel szemben. Kutatók ugyanis rájöttek, hogy ezzel a képességével, sokkal több beporzó rovart képes magához vonzani, mint más növények. Hogy miért? A válasz egyszerű: a napsugárzás folyamatosan melegíti a tányérvirágzatot, ami jobban felmelegszik, mint más növényfajok virága, ez pedig rendkívüli módon vonzza a beporzókat. Bizonyított tény, hogy a napraforgó ötször több beporzót tud magához csábítani, mint egyéb növények.
Csak a fiatal napraforgók aktívak
Megfigyelések szerint kizárólag a fiatal napraforgók képesek követni a nap járását. Napközben keletről-nyugatra fordulva követik a nap járását, majd éjszaka visszafordulnak kelet felé. Másnap pedig kezdődik minden előröl. A kifejlett növények azonban már nem képesek a nap felé fordulni.
De mitől forog a napraforgó?
A szárnövekedést irányító gének felelősek a nap járásának követéséért a fiatal napraforgók esetében. Nappal a fiatal növény árnyékos, keleti oldalán növekednek gyorsabban a sejtek, ettől a szár és a fej az ellenkező, nyugati irányba hajlik meg. Éjszaka a szár ellentétes, nyugati oldala indul gyorsabb növekedésnek, így a növény visszafordul kelet felé.
Abban a pillanatban azonban, amikor a növény szára eléri a kifejlett hosszúságot, ez a jelenség abbamarad, a napraforgó nem fordul el többé.
Egy laboratóriumi kísérlet szerint ez a jelenség jelentősen megnöveli a napraforgó terméshozamát is. A vizsgálat során cserépben nevelt napraforgók egy csoportját kontroll-csoportként használták, míg egy másik csoportot forgásképtelenre rögzítettek. A kikötözött növények tömege és levélfelülete 10 százalékkal kisebb lett kifejlett korukra, mint a háborítatlanul forgó kontrollnövényeké.
Forrás: origo.hu
