Várhatóan rövid és hosszú távon is komoly negatív gazdasági hatása lesz az elhúzódó koronavírus-járványnak a magyar vadgazdálkodási ágazatra. A NAK elemzése szerint a vadászatra jogosultak döntően egyesületi formában működnek, jellemzően tőkeszegények és gyakorlatilag nem rendelkeznek pénzügyi tartalékkal. Működésképtelenségük esetén pedig az adott vadászterület hosszú időre vadászatra jogosult nélkül maradhat, Így aztán sem a vadkármegelőzésről, sem a keletkező vadkárok megtérítéséről nem lehet majd gondoskodni. Mindezen túl az afrikai sertéspestis elleni védekezés feladatait sem tudják elvégezni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a bevezetőben leírtak miatt azt tanácsolja, hogy a vadászatra jogosultak alaposan gondolják át, hogy melyek azok a kiadások, ill. költségek, amelyeket – egyéb szankciók nélkül – későbbre halaszthatnak. A külföldi vadászvendégek elmaradásából származó bevételkiesést valahogy pótolni kell. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt és szóba jöhető lehetőséget érdemes végiggondolni. Az elmaradó külföldi bérvadászok miatti azonnali bevételkiesés bizonyos mértékű pótlását jelentheti a hazai bérvadászok számára történő értékesítés. Erről itt írtunk korábban.
A lőttvad-értékesítés jelenlegi helyzete megmutatja azt a jelentős problémát, hogy amennyiben megakad a megszokott felvásárlás, jellemzően nincs más alternatív piac. Ezért különösen fontos a vadhús helyben történő felhasználásának ösztönzése, a helyi (rövid ellátási láncon keresztül történő) értékesítés gyakorlatának kidolgozása – írja a NAK.
Ezek lehetnek a megoldások a kialakult helyzetben:
A túlzott mértékű engedmények, árakciók helyett megfontolandó például az elejteni kívánt őzbakon felül további példány(ok) térítésmentes terítékre hozatalának felajánlása. Esetleg speciális csomagok kialakítása, akár lőtt vad húsának elvitelével, üzekedési időben történő válogató vadászatra visszatérési lehetőséggel is kiegészítve. A kamara szerint kiemelt feladatként közeledik most a vadkár-megelőzés megtervezése, megszervezése és végrehajtása. A jelenlegi kijárási korlátozás lehetővé teszi az egyéni vadászatot, ebben nincs fennakadás. A tavaszi túráskárok megelőzése során elejtett vaddisznók (diagnosztikai célú kilövések) az állami kártalanításon keresztül (ASP mentesítési terv) időlegesen gazdasági szempontból is segítséget jelenthetnek. Ehhez ösztönözni kell valamennyi vadászt, hogy a tavaszi vetések és kelések ideje alatt vegyenek részt a vadkárelhárító, egyéni vadászatokon.
Összefogás és együttműködés
A kamara szerint összességében elmondható, hogy a helyi, környező vadászok összefogása és aktivitása nélkül a hazai vadgazdálkodási egységek bizonyos része nehezen lesz megmenthető. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy egy-egy terület átmeneti időre akár vadászatra jogosult nélkül maradhat. Ennek következtében pedig nem lesz, aki érdemi lépéseket tegyen a vadkármegelőzés, illetve vadkármegtérítés területén. Ez a gazdatársadalomnak sem lenne kedvező, ezért a gazdálkodóknak fokozottabb kommunikációt kell folytatniuk a gazdálkodási területükön illetékes vadászatra jogosulttal, közösen, egymás irányába szolidaritást mutatva, a vadkárok ellen fellépve. A teljes elemzés ezen a hivatkozáson olvasható.
