Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok. Ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – hangzott el egy hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten. A hivatal 10 oltalmi formát biztosít a hazai borászatoknak.
Pomázi Gyula, a hivatal elnöke szerint a minőségen kívül kiemelten fontos, hogy a magyar borokat és borászati technológiákat piaci oltalmak is védjék. Az SZTNH 10 olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatok számára, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra, földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is – fogalmazott.
Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre és a logóra – tette hozzá. Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe azok a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják a hazai és a nemzetközi piacra lépés lehetőségét. Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és 6 nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon. Ezek értékére mindenképpen vigyázni kell – folytatta a SZTNH elnöke.
Európában minden ötödik bor hamis
Évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió (EU) borágazatának. Ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének 5 százalékát teszi ki. Az unió tagállamaiban is foglalkoznak ezzel a problémával. Különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban van szükség erre. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon – például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán – keresztül.
Mi a borhamisítás?
A borhamisítás, amikor az eladott – bornak nevezett – folyadék, nem felel meg a rátett palack címkéjének. Tiltott adalékokat tartalmaz (víz, glicerin), vagy nem is szőlőből készítették. Hamis a bor, ha a musthoz a szabályokban előírtnál több répacukrot, nádcukrot vagy izocukrot adnak. A borminősítő hatóság mágneses magrezonancia-műszere képes kimutatni a „csinált” must erjedéséből származó alkohol eredetét – írja a Wikipedia.