A koronavírus-járvány miatt már két éve hiány, ezáltal drágulás is tapasztalható az élelmiszerpiacon. Az ukrajnai orosz invázió, és az emiatt Oroszországra kivetett szankciócsomag tovább rontott a helyzeten. Magyarország csak néhány 100 kilométerre fekszik a harcoktól, mégsem ez a rekordnagyságú infláció közvetlen oka. A mezőgazdasági termékek ára világszerte rohamosan növekszik, mi, magyarok csak elszenvedői vagyunk a trendnek.
Az Euronews írta meg, hogy az ukrán mezőgazdaság állapota különösen fontos az európai élelmiszerbiztonság szempontjából. Arra, hogy miért van ez így, Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárszakértője adta meg a választ. A szakember szerint Ukrajna a világ egyik legtermékenyebb területe a természeti adottságai miatt. Nagyon jó minőségű földje van, ami szántóföldi termelésre alkalmas: a csernozjom talaj. Nagyon magas az ásványi anyag tartalma, jó a szerkezete és hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre. 42 millió hektáron lehet gazdálkodni, ez nagyjából a tízszerese a magyar termőföldek összterületének. Ukrajna gigantikus méretekben takarított be terményeket a háború előtt. Kukoricából 30, búzából 25, napraforgómagból pedig 20 millió tonna felett termelt. Ráadásul ezekben a szektorokban Oroszország is fontos szereplő volt.
A táblázatból is látszik, hogy Ukrajnából származott a világszerte importálható kukorica 13 százaléka, az árpa 11 százaléka és a repce 10 százaléka. A tavaszi munkálatok befejezésével 7 millió hektárt sikerült bevetni, ez 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi eredményhez képest. A csökkenés legfőbb oka, hogy a gazdák elmenekültek vagy fegyvert fogtak, a szántóföldek pedig alá vannak aknásítva.
Ráadásul nem csak az idei termény szenvedi meg a harcokat, hanem a tavaly beraktározott termésnek egy jelentős része is. Hatalmas készletek nem tudtak kijutni Ukrajnából, mert az oroszok lebombázták a főbb tengeri kikötőket. Jelenleg vasúton próbálják meg eljuttatni a terményeket nyugatra, de ez nem csak lassabb és körülményesebb, hanem a különböző nyomtávok miatt körülményesebb és drágább is. Az átpakolás – például Záhonynál – jelentősen növeli a menetidőt.
Magyarországon minden drágul, és ez így is marad
A takarmánynövények és az étolaj ára idén megduplázódott hazánkban, annak ellenére, hogy ezekből Magyarország még kivitelre is tud termelni. Ebből is látszik, hogy a magyar gazdáknak nincsen ármeghatározó erejük a világpiacon. Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH május közepén. Mindkét adat több mint 20 éves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül.
Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt és egy viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus gyorsulásról számolt be. Havi alapon 1,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan. Ilyen dinamikát legutóbb a 2012-es áfaemelés idején lehetett tapasztalni.
A vártnál magasabb áprilisi pénzromlás hatására könnyen lehet, hogy a következő hónapokban a banki elemzők és kutatóintézetek még feljebb emelik az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban a szakértők már 9% feletti inflációra számítanak, ami könnyen lehet, hogy közeledni fog a 10%-hoz.
A vállalati felmérések alapján további áremelések jönnek. Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI áprilisi felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat.
A drágulás hatásánál is nagyobb gond a hiány
De miért duplázódott meg a paradicsom ára, ha nem is Ukrajnából érkezik? Ennek az az oka, hogy a gazdáknak többet kell költeniük a bérekre, a szállításra, a csomagolásra és a termelőeszközökre. Alapélelmiszerből dupla annyink van, mint amennyi az országnak szükséges. Az inputanyagokkal vagyunk nagyon nehéz helyzetben.
Vancsura Kornél, a bácskai régió egyik legnagyobb gazdaságát vezeti, neki az is nehezíti a munkáját, hogy már 2 évre előre kell gondolkodnia, mert a permetezőszerekért és az erőgépekért is sorban kell állni. Inkább nem adja el használt traktorait, mert attól tart, hogy képtelenség lesz újakat beszerezni. Ráadásul az újabb modellek esetében alkatrészhiány is tapasztalható.
A műtrágya ára mindenre kihat
Mégis leginkább az üzemanyag-drágulás aggasztja a mezőgazdaság szereplőit. Az Oroszországot sújtó korlátozások miatt megnyolcszorozódott a földgáz ára, így majdnem négyszer lett drágább a műtrágya. Az már csak tetézi, hogy Oroszország, Belarusz és Ukrajna a világ műtrágyagyártásának a negyedét teszi ki, és Moszkva exportálja a létfontosságú ammónia-nitrát felét. Márpedig az orosz vezetés a szankciók miatt megtiltotta ezen anyagok kivitelét.
Magyarország egyetlen műtrágyaüzeme, a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. 2020-ban még havonta 7 millió eurót fizetett a gázért, míg a márciusi számla 50 millió euró volt. Erre még rájön az EU-nak fizetendő szén-dioxid kvótadíj és a villanyfogyasztás. Ezek teszik ki a költségek 90 százalékát. Csont Dávid vezérigazgató-helyettes elismerte, hogy volt olyan pillanat, amikor már nem érte meg beindítani a gyártósorokat.
A háború kitörése után a gázárak 250 euró fölé mentek megawatt/óránként. 2022. február 16-án 65 euró volt a gáz, majd két napra rá 250. Emellett az ár mellett nem lehet gazdaságosan termelni. Vagyis termelni lehet, csak az a műtrágya eladhatatlan és már a gazdáknak sem éri meg azon az áron megvenni. Csont Dávid elmondta, hogy az árakat a nagy nyugat-európai gyártók határozzák meg, a Nitrogénművek csak követi a piacot.
Nem éri meg kockáztatni
Márpedig a műtrágya drágulása a magyar mezőgazdaság összes szereplőjére kihat. Ráadásul az idei terméshez még a a tavalyi, olcsóbb műtrágyát használták, így a legnagyobb drágulás jövőre várható. A gazdáknak most hazardírozniuk kell. Vagy megveszik a drága műtrágyát a jobb terméshozam reményében, és aztán az árut emelt áron adják, vagy rábízzák magukat a természet szeszélyességére. Vancsura Kornél szerint azonban most már látszik, hogy sokkal gyérebb hozam várható azokban a gazdaságokban, amelyekben spóroltak a műtrágyával. Nem csoda, hiszen szakértők szerint a világ népességének mindössze a felét lehetne táplálni műtrágyázás nélkül.
Nagyon nagy bajban az állattenyésztők
A legrosszabb helyzetben az állattenyésztők vannak, főleg a sertéságazat szereplői. Nekik ugyanis hónapokig kell táplálniuk a malacokat a drága takarmánnyal. Csak úgy kerülhetik el a veszteséget, ha a húst mirelit vagy konzerv formában adják el. Az elemzők mégsem számítanak élelmiszerhiányra vagy éhezésre. A legrosszabb esetben egyes termékek nem mindig és mindenhol lesznek elérhetők.
Ezt szolgálja a magyar kormány döntése is, amely nem tiltja, de ellenőrzi az alapvető élelmiszerek exportját. Nagy István agrárminiszter emlékeztetett: amikor elkezdődött a háború, a gabonaexport teljesen felborult a világban. Külföldi nagykereskedők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nap alatt 55 ezer tonna gabonát kötöttek le és szállítottak volna ki.
Magyarország kormánya meghozta azt a nagyon gyors és határozott intézkedést, hogy bejelentési kötelezettséghez köti a gabona exportját. Egy szabadpiaci gazdálkodásban senki sem tartotta nyilván azt, hogy mennyi az a készlet, ami egyáltalán rendelkezésre áll. Azért vezettük be ezt a nyilvántartást, hogy egyáltalán tudjuk mikor kell közbeavatkoznunk. Bármilyen meglepő, a drágulás alakulására az árstop is hatással van. A kormány több alapvető élelmiszer árát is befagyasztotta, a nagy üzletláncok pedig ezt a veszteséget más eladásokon próbálják behozni. Furán néz ki, de a tarja miatt lesz drágább a zokni. Minden mindennel összefügg – mondta a szakértő.
