3 évvel meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét a kormány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására. A kúttulajdonosoknak 2023 végéig van idejük elvégezni a szükséges teendőket ahhoz, hogy elkerülhessék a büntetést. A döntés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
A NAK a vidékfejlesztési források biztonságos lehívása érdekében még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutakat bírságmentes lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. Az eredetileg ez év végén lejáró határidőt a kormány 2023. december 31-ig meghosszabbította. A döntés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha 2023. december 31-ig kérelmezi a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást.
A NAK szerint az engedély nélküli kutak legalizálásához egy olyan egyszerű és költséghatékony eljárás szükséges, amely elsősorban az illegális kutak feltérképezését irányozza elő. Egyúttal összhangban van az alkotmányos jogokkal, és nem sérti a visszalépés tilalmát. Ezzel – bár vízgazdálkodási szempontból nem lenne teljes az adatbázis – lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások nagyobb arányú megismerése.
Így működne a terv a gyakorlatban
Gazdasági szempontból pedig úgy valósulhatna meg mindez, hogy az úgynevezett jegyzői engedélyezésű, azaz a házi vízigényt kielégítő kutak legalizálása nem róna anyagi terhet sem az államra, sem az állampolgárokra. A (mező)gazdasági vízhasználat esetében pedig a termelők számára ütemezett és mérsékelt költségviselést jelentene. A jegyzői kutak ugyan csak közvetve érintik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatáskörét, azonban mivel a probléma megoldása egy irányba hat, így a köztestület megítélése szerint szakmailag indokolt lenne azokat a mezőgazdasági célú kutakkal együtt kezelni – írták.
