Talán a legismertebb novemberi nap, amihez népi hiedelem kötődik, Márton napja. Ki volt Szent Márton, és mégis hogyan kapcsolódik ő a libákhoz? Ön tudja miért eszünk ludat ilyenkor?
Szent Mártonról
A Savariában (ma Szombathely) született, Itáliában nevelkedett Márton életében számos utat járt meg. 12 évesen kereszténnyé szeretett volna válni, ezért apja elküldte a hadseregbe. 19 évesen már igazi katona volt, 22 évesen megkeresztelkedett. Később anyja is, apja azonban pogány maradt. Nevéhez koldus megsegítése, hittérítés, csodatételek, európai szerzetes kolostorépítés is fűződik. Idős korában, számos elűzetés után püspökké avatás elől bújkált, így tiltakozott a megválasztása elől. A legenda szerint egy libaólban bújt meg, de a szárnyasok elárulták a gágogásukkal, így végül ő lett Tours püspöke.
Így köszönheti tehát püspökké megválasztását Szent Márton, amihez aztán számos népi szokás is kapcsolódik. Érdekesség, hogy bár élete főként magyar és olasz területekhez kötődik, a Márton napi felvonulás német nyelvterületről ered. Itthon többnyire a német nemzetiségű településeken ma is tartanak felvonulásokat lámpásokkal Márton-napi dalokat énekelve, amit római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezet.
Másik eredet
Egy régi hagyomány szerint azonban Mártonnak és a libáknak máshonnan ered a kapcsolata. A római időkben november 11-e volt a téli évnegyed első napja. Ekkor kóstolták meg az újbort, nagy eszem-iszommal ünnepeltek, hogy a jövő évben is jó termés legyen. A rómaiak orvosistent is ünnepeltek ekkor, és Mars hadisten szent madarát, ludat öltek. A legenda szerint a libák a gágogásukkal mentették meg Rómát a gallok éjszakai támadásától. A lúd római neve „avis Martis”, ami azt jelenti, Mars isten madara, amit Márton madaraként is emlegettek.
Készült a Wikipédia és a Martonnap.hu cikkei alapján.
