Markáns lehülés érkezik péntektől az időjárásban

Szeptember eleje óta csak igen kevés helyen hullott számottevő csapadék hazánkban, ami egyfelől kedvező az érési folyamatok és a betakarítási munkák szempontjából, ugyanakkor a gyors ütemben száradó talajokon nehezen kel ki, illetve fejlődik a repce. A hét közepétől változékonyabbra fordul időjárásunk, és erőteljes déli áramlással nedvesebb légtömegek áramlanak fölénk.

A mögöttünk álló héten bár átvonult fölöttünk egy markáns hidegfront, de záporok, zivatarok csak elszórtan alakultak ki csütörtökön, a többi napon pedig száraz időjárás uralkodott hazánkban. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak ezt a néhány zivatart mutatja, a sokéves átlaghoz képest pedig szeptember második dekádjában 15-25 mm-es, az elmúlt harminc napot tekintve pedig jellemzően 10-60 mm-es a hiány.

A talajok az elmúlt két hétben folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból. A felső 20 cm-es rétegben, ahol a frissen kelt repce gyökérzónája található, a 40%-ot sem éri el ez az érték a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában az Alföld déli felén. A felső egy méteres réteg is igen száraz az Alföldön és a Dunántúl keleti részén. Nyugaton és északon valamivel jobb a helyzet, bár a térképeinken szereplő számított értékekhez képest a különböző kultúrák táblái között jelentős eltérések mutatkoznak. Méréseink szerint Miskolc térségében az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz, míg a szomszédos kukorica alatt ez a réteg nagyon száraz.

Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső egy méteres rétegében 2020. szeptember 20-án (%)
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső egy méteres rétegében 2020. szeptember 20-án (%)

A hőmérséklet a hét első felében még nyáriasan alakult, 30 fok körüli maximumokkal,15 fok körüli minimumokkal. A csütörtökön átrobogott hidegfront mögött jelentősen lehűlt a levegő, és megerősödött a szél is. A szél hatására péntek hajnalban még nem esett vissza jelentősen a hőmérséklet, szombaton és vasárnap hajnalban viszont nagy területeken hűlt 5 fok alá a levegő, a fagyzugokban talajmenti fagyok is előfordultak, és a sok napsütés ellenére sem emelkedett szombaton 23 fok fölé a hőmérséklet. Vasárnap ismét melegedés kezdődött.     

A szeptemberi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica és a napraforgó érésének. Utóbbi növény deszikkálása és betakarítása folyamatban van, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, bár az elszáradt levelek között sokfelé látni még zöldeket is. Az augusztus végén, szeptember elején még jó talajnedvességi viszonyok közt elvetett repce a kelés után egyre kevesebb nedvességet talál a talajban, fejlődését különösen az Alföldön nehezíti a vízhiány. Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.    

Minimum hőmérsékletek 2020. szeptember 19-én (Celsius fok)
Minimum hőmérsékletek 2020. szeptember 19-én (Celsius fok)

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1430 és 1630 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Szeptember első felében sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-70 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-130 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál hamarabb következnek be.

Az előttünk álló hét első napjaiban még folytatódik a napos, száraz idő, majd szerdától délnyugati irányból nedvesebb léghullámok érik el térségünket. A hét közepétől már több lesz fölöttünk a felhő, és szerdán és csütörtökön elszórtan záporok, zivatarok kialakulására is számítani lehet. Péntektől egy mediterrán ciklon hatására tovább nő a csapadékhajlam, és még szombaton is sokfelé alakulnak ki záporok, zivatarok. A jelenlegi számítások szerint vasárnap elhagyja térségünket az említett légköri képződmény, addig azonban a Dunántúlon területi átlagban 10-40 mm csapadékra, a Tiszántúlon 5-20 mm-re van kilátás a zivataros jelleg miatt elég szeszélyes területi eloszlásban. A hét első felében tehát a talajok további nedvességvesztése várható, majd ez a folyamat az ország nagy részén a hét második felében fordul át nedvesedésre. A hőmérséklet továbbra is a nyarat idézi, péntekig 23-28 fokos maximum értékek lesznek jellemzőek, és az éjszakák is enyhülnek, egyre kevesebb helyen hűl 10 fok alá a levegő. A hétvégén a nyugati és északi országrészben lehűlésre lehet számítani, az Alföldön azonban még kitart a meleg.     

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...
Áll a víz a szabolcsi földeken – fotókkal! Míg az ország nagyobb részén valóban aranyat ért a májusi eső, sok szabolcsi gazda a túl sok csapadék elvezetésén fáradozik. Volt vihar, volt jég, de ...