Már tíz farkascsalád él Magyarországon – az életterük pedig egyre csak nő

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Mindezekről a Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia első napján beszéltek a témában érintett szakemberek, egyebek mellett a Bükki Nemzeti Park munkatárai, tudományos kutatók, a téma szlovák és erdélyi szakértői.

Az erdősítéseknek köszönhetően a prédaállatok élettere és így a száma is nőtt, s ezzel együtt a nagyragadozóké is
Az erdősítéseknek köszönhetően a prédaállatok élettere és így a száma is nőtt, s ezzel együtt a nagyragadozóké is (Fotó: Pixabay)

Az előadások során szó volt arról, hogy az Európai Unió nagyvadas területein, vagyis ahol farkas, hiúz, rozsomák vagy medve él, milyen összefogást alakítottak ki a helyi gazdálkodók, hivatalok annak érdekében, hogy a haszonállat-állományt megvédjék, illetve a ragadozók által okozott kárt kompenzálják.

Ezeknek egy része egyébként a hazai gyakorlatban is szerepel – a nemzeti parkok a tanácsadás mellett villanypásztorokkal is segítik a legelő állatok megóvását.

Nem betelepítés vagy visszatelepítés!

Dr. Szemethy László egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa A farkas szerepe az ökoszisztémában című előadásában több tévhitet is igyekezett eloszlatni. Többször is hangsúlyozta, hamisak azok az állítások, miszerint valaki betelepítette vagy visszatelepítette hazánkba a farkast.

Az erdősítéseknek köszönhetően a prédaállatok élettere és így a száma is nőtt, s ezzel együtt a nagyragadozóké is.

A szakemberek évtizedek óta látják (és figyelmeztetnek is), hogy az életterük növekszik, és megjelentek, azóta pedig már tartósan megtelepedtek ezek az állatok hazánk északi területein. Elsősorban a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park működési területén, illetve délen, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei észlelték a farkascsaládokat.

Nem az élővilágot, hanem a civilizációt fenyegetik

Szemethy László arra is kitért, hogy a nagyragadozók nem az élővilágot, hanem a civilizációt fenyegetik, és hogy már rég fel kellett volna készülnünk azokra a konfliktusokra, amely például a gazdák és a ragadozók között vannak és lesznek. De ha eddig nem tettük, most gyorsan meg kell találnunk a saját, magyarországi problémáink kezelésére a saját megoldásainkat.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mire jók a Bükk farkasai? A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a magyarországi farkasok a néhány 100 négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve alkotnak család...
Békét kötnek a farkasokkal a Bükk környékén gazdál... Gazdálkodj okosan, ha a szomszédságban farkas jár címmel írt jó gyakorlati módszerekről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A Bükkben és peremi élőhely...
Farkasok miatt menekülnek Mátranovákra az őzek és ... Mindennapos vendégek lettek az szarvasok és az őzek a Nógrád megyei Mátranovák településen, a helyiek szerint a farkasok űzik be az állatokat a falub...
Nyolc támadásnál is kamura kiáltottak farkast a Bü... Összesen 8 bejelentést tettek a lakosok ismeretlen fajnak, illetve farkasnak tulajdonított predációk miatt. Az összes eset tágabb környéke a hazai na...
Sok érték pusztult el a Bükkben az erdőtűz miatt... Mintegy 65 hektárnyi területen égett a facsemetés Miskolc külterületén 2022. júliusának első napján. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az ...
Farkasok meg a félelem: felhajtás és félreértés a ... Többek között a WWF kifogásolta, hogy a sajtó túlantropomorfizálta a farkast mint olyat, ezzel rontva az amúgy sem közkedveltségnek örvendő állat meg...