Legkorábbi szabadföldi gyümölcs Magyarországon a szamóca, közkeletű, de téves nevén az eper. Termesztése nem bonyolult, ha odafigyel rá a gondos gazda, biztos a siker. Egyedül az időjárás teheti tönkre a termést.
Beindult az eperszezon hazánkban. A piacokon és az útszéli árusoknál már friss, hazai terméket lehet kapni, igaz, még csak a fóliában érlelt eper piacképes. Mivel még nagyon a szezon elején járunk és a szabadföldi eper még nem jelent meg a piacon, így az ára is igen magas, 2500-3000 forintot is elkérhetnek a gyümölcs kilójáért.
A szabadföldi eperrel foglalkozó gazdákat két dolog foglalkoztatja a virágzás és termésképződés időszakában: hogyan védekezzenek az esetlegesen megjelenő betegségek ellen, illetve árgus szemekkel figyelik az időjárás előrejelzéseket.
Az eperföldeken a gombás megbetegedések okozhatnak bonyodalmat, a gyümölcsökre átterjedve komoly terméskiesést is okozhatnak. De mi történik akkor, ha a betegség érési időben üti fel a fejét?
Ahány gazda, annyiféle megoldás: sokan azt mondják, hogy egy kiadós, kén tartalmú kezeléssel meg lehet fogni a gombás megbetegedéseket, így menthető az állomány. Ezzel szemben vannak gazdák, akik kifejezetten elhatárolódnak az éréskor történő vegyszeres kezelésektől, mivel félő, hogy a vegyszerek felszívódnak a gyümölcsben, így már nem lesz olyan egészséges, mint vegyszermentes állapotában. További probléma, hogy a kénes kezelés csúnya foltokat okozhat a gyümölcsökön, ezzel is rontva annak értékét.
A másik probléma az időjárás lehet. Az eső ebben az időszakban kifejezetten hasznos a növényeknek, meghálálják a csapadékot. Viszont a jégeső (amelyhez volt szerencsénk szerdán) már kevésbé hasznos az epernek. Leveri a virágokat és a fiatal gyümölcsöket a növényről, komoly károkat okozva ezzel mind a növénynek, mind a termelőnek. Amelyik gyümölcsöt nem veri le a jég, az a jégdarabok által keletkezett ütésektől foltos lesz, a vásárlók kevésbé fogják megvásárolni az ilyen árut.