Már tart a szarvasbőgés, ezért korlátozásokat vezettek be a magyar erdőkben

Megkezdődött a szarvasbőgés Somogy megyében: a következő hetekben párt kereső gímbikák hangjától zeng majd az erdővidék. Ez az időszak erdőlátogatási korlátozásokkal is jár. A gímszarvas a magyar erdők királya: az akár 3 mázsásra is megnövő bikák tekintélyt parancsoló megjelenésűek. Az egyébként csendes és ritkán látható állatok párzási időszaka szeptember elején kezdődik, amikor a viselkedésük látványosan megváltozik.

A SEFAG Zrt. közleményét a 444.hu hozta le. Eszerint a párzásra kész gímbikák alkonyattól pirkadatig tartó bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, vagy a területen lévő rivális hímeket figyelmeztetik a jellegzetes és változatos hangjukkal. Ilyenkor a megemelkedett tesztoszteronszint miatt az állatok viselkedése is megváltozik. A bikák megvívnak egymással a tehenekért: az erdőjárók hallhatják az egymásnak ütköző agancsok csattanását.

A szarvasbőgés idején megváltozik a bikák viselkedése
A szarvasbőgés idején megváltozik a bikák viselkedése

A szarvasbőgés idején helyenként, így a somogyi állami erdőket gondozó SEFAG Zrt. egyes, a turistautaktól távol eső erdőrészeiben a terület nyugalma érdekében látogatási korlátozásokat léptetnek életbe. Ezek szeptember végéig érvényesek, minden nap 9 és 15 óra között. Mivel ilyenkor van a vadászati főidény, ezért a terület nyugalmának biztosítása a vadgazdálkodás eredményességét is segíti. A jelzett turistaútvonalakon ebben az időszakban is lehet kirándulni. Ugyanakkor a SEFAG Zrt. szakemberei arra kérik a természetbarátokat, hogy az erdőt járva lehetőleg ne zavarják meg a szarvasokat, ne próbálják meg a bőgés hangját követve megkeresni őket. Ezzel ugyanis az állatoknak is árthatnak és saját magukat is veszélyeztethetik.

A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle

Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá. Magyarországon a dél-dunántúli területeken található jelentős szarvasállomány, ahol 1996-ban a hazai állomány fele, mintegy 30 000 szarvas élt. A minőséget jelzi az évente ott elejtett 150–180 aranyérmes bika is. A legtöbb példány a Dunától nyugatra él, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében – írja a Wikipedia.

Ilyen a szarvasbőgés
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A Dunántúlon kell céget alapítani Idén korábban kell irtani a parlagfüvet; sok cég dől be az állattartás területén, de a Dunántúlon kevesebben mennek tönkre; előrelépés a GMO-ügyben; K...
VIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok A Kaposvári Egyetem idén már 8. alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat szeptember 26-28. között. A rendezvény az elmúlt években o...
Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...
Országos előadássorozat indult az erdészeti támoga... Vidéki fórumokat szervez a NAK és az FM a 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatások új erdészeti jogcímeinek igénybevételéről. Az előadások helyszíne...