A bodza egy igen érdekes növény. Virága és termése is kiválóan hasznosítható élelmiszeripari célokra. Termesztésével egyre kevesebben foglalkoznak hazánkban, aminek a fő oka – mint sok más növény esetében is – a felvásárlási árak drasztikus csökkenése.
A fekete bodza elsősorban a vidéki emberek körében kedvelt és ismert növény. Faluhelyen szinte mindenki találkozott már nyáron a finom, ízletes bodzaszörppel, amelyet a bodza virágából készíthet el bárki. A bodzatermesztők azonban elsősorban nem a virágokat hasznosítják, hanem megvárják a szeptembert és a bodza termését szüretelik le és adják el.
| Mire jó a bodzabogyó? |
| A bodzabogyó az élelmiszeripar egyik legfontosabb színezőanyaga. Tehát elsősorban élelmiszerek színezésére, például a vörösborok színének javítására is felhasználják. Önmagában, vagy más gyümölcsökkel vegyítve dzsem, lekvár, ivólé is készíthető belőle, de bor és pálinka is készült már bodzából. |
Pár éve még menő volt a vadon gyűjtött
Azt tudni kell, hogy bodzaültetvényekből néhány ezer hektár van Magyarországon, ami nem teljesen fedezte mindig a szükségletet. Szerencse, hogy a bodza vadon is megterem, igen sok helyen, így sokan nem is a termesztésre, sokkal inkább a gyűjtésre koncentráltak még évekkel ezelőtt. Látszólag a vadon termő bodza és az ültetvényből származó bogyók egyformák, a felvásárlók mégis különbséget tesznek a két termés között. A vadon termett, összegyűjtött bodzáért kevesebbet fizetnek, mint azért, ami az ültetvényekből kerül ki.
A 2010-es évek elejétől azonban egyre kevesebben foglalkoznak vadon termő bodza leadásával, mivel alig fizetnek érte valamit az átvevők. A nagyobb probléma viszont az, hogy már a termesztett bodzáért is olyan minimális árat fizetnek, hogy sokan felhagytak a bodzatermesztéssel.
2011-ben átlagosan 170-180 forintot adtak a felvásárlók a bodzabogyó kilójáért, sőt, a szezon végén volt, aki 210 forintért is el tudta adni a termését. Egy évvel később, 2012-ben a termesztett bodza ára 180-210 forint körül alakult kilónként a szezon elején, később azonban örültek a gazdák, ha 120-130 forintért túl tudtak adni a termésen.
Azóta eltelt néhány év, de a helyzet csak tovább romlott. Az idei szezonban általában 100-110 forintért vették át a bodza kilóját a felvásárlók. Voltak viszont olyan helyek is (például Heves megyében), ahol 80-90 forintért lehetett túladni rajta.
Persze, aki számlaadás nélkül veszi át a bodzát, az magasabb árat kínálhat a termelőknek. Ez viszont rendkívül veszélyes lehet mindkét fél számára. A gazda részéről a bizonytalanság jelenti a veszélyforrást ilyen esetben. Ugyanis a számlát nem adó felvásárlók jellemzően napi áron veszik át a termést, egyik nap megállapodnak szóban az árról, másnap viszont már jóval kevesebbet kap a gazda a terméséért, épp a napi árra hivatkozva.
Látható hát, hogy a bodzabiznisz az utóbbi években nem tartozik a legkifizetődőbb ágazatok közé. Kérdés, mi javíthat esetleg a bodzatermesztők helyzetén, mert ha így folytatódik, egyre kevesebben fogják termeszteni ezt a növényt.
