A mangalica és a báznai sertés története maga a történelem

A mangalica és a báznai sertés a különböző leírásokban kivétel nélkül magyar eredetűként vannak feltüntetve. Magyarországon a mangalica zsírsertés az egyetlen őshonos sertésfajta, a báznait pedig mangalica kocák és berk kanok keresztezésével tenyésztették ki 1872-től, az erdélyi Báznán, a mai Szeben megyében.

A mangalica eredete

József nádor 1833-ban látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros sumadia sertésének Knyáz-Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor kisjenői birtokán te­nyésztett szalontai és bakonyi állományainak keresztezésére használta fel. Ezt pedig olyan nagy sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta:

a mangalica, ami a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

A képen látható mangalica jobban elterjedt a világban, mint a báznai sertés - Fotó: Pixabay, vieleineinerhuelle
A képen látható mangalica jobban elterjedt a világban, mint a báznai sertés – Fotó: Pixabay, vieleineinerhuelle

A fajtát három színváltozatban ismerték: a szőke, a fekete és a fecskehasú. Míg a vörös színű szalontai sertés lassan, a 20. század alatt folyamatosan alakult át vörös mangalicává. A szőke változat adja a fajta legnagyobb részét. A fekete szín mára kihalt, a fecskehasú és vörös fajta pedig csak színé­ben különbözik a szőkétől.

Eredetét nézve három fő korábbi sertésfajta játszott szerepet a fajta kialakulásában. A szalontai sertés már a honfoglalás előtt is a Kárpát-medencében élt, míg a bakonyi sertést a rómaiak terjesztették el, az ő nápolyi-római eredetű mediterrán sertésüket behozva. A 19. században bekerült, és a mangalica végleges formáját megadó szerb sumadia sertés ugyancsak mediterrán eredetű, mint a fekete és fecskehasú mangalicában meglévő horvát-szerémségi ősök. Ezért egyáltalán nem meglepő az, hogy a mai mangalica nagyon hasonlít a rég kihalt ősi mediterrán ásatag sertésre. Továbbá sok tulajdonsága eltér a többi kelta-germán eredetű, az európai vadsertésből származó fehér sertésétől.

Egyetlen élő rokona a spanyol ibérico sertésfajta, amely szintén mediterrán eredetű fajta.

A mangalica legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egész teste durva, forgácsszerű szőke szőrrel van  borítva. A szőrköntös nyáron vékonyabb és simább. Télen vastagabb, durvább és jobban göndörödő lesz. A szaporasága nem túl nagy, általában 4–8 csíkos malacot ellik, ezeket darabonként 600–1000 gramm közötti súlyban. A mangalica malacok 7–8 hetesen érik el a 6–8 kg-os tömeget, és később is lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajták egyedei. Nagyjából ekkorra tűnik el róluk a csíkosság is.

Igen ellenálló, edzett, a rideg tartást jól tűrő fajta, gyorsan zsírosodó típus. Egy 150–160 kilós hízó akár 70 liter kisütött zsírt is adhat a hús és a szalonna mellett. Ez a világ legzsírosabb sertése: az 1924. novemberi budapesti hízósertés-kiállításon voltak olyan mangalicafalkák, amelyek 73,9  százalékos zsiradékárut produkáltak a tömegükhöz viszonyítva.

Ha a magyar sertésállományt 3 milliósra taksáljuk, a mangalica ennek 2 százaléka a 60 ezer egyeddel. Tolna megyében néhány termelő foglalkozik csak mangalica tartással. Olvassa el itt korábbi anyagunkat, amiben egy Tolna megyei tenyésztő véleményét és a hús árának érdekességeit is megtudhatja!

Hogyan alakult ki a báznai sertés?

A fajtát a Háromszék.ro oldal cikke alapján több forrásban romániai őshonosként tartják nyilván, de a báznai sertés eredete a mangalica sertéshez hasonlóan szintén Magyarországra vezet vissza. A báznait mangalica kocák és berk kanok keresztezésével tenyésztették ki 1872-től, az erdélyi Báznán, a mai Szeben megye egyik településén. A mangalicánál jobb hústermelésre képes fajtát hamar megszerették. Főként Medgyes, Segesvár és Fogaras környékén lett a gazdaságok nagy kedvence. 1885 után tovább nemesítették a kialakulóban lévő fajtát, Angliából hozott berk kanok bevetésével – ezt a tevékenységet pedig 1900 után is folytatták. Infúzióként a yorkshire és sattelschwein fajtával is keresztezték. Az utóbbi harminc évben pedig jó eredményeket hozott a wessex fajtával való keresztezés. Cikkünk a Háromszék anyaga alapján készült.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Jobban segítik az őshonos állatokat tartó gazdákat... A következő években nagyobb támogatásra számíthatnak az őshonos állatokat tartók az állomány növeléséhez. A 2015-2020 közötti ciklusban az EU agrártám...
Piszkos állat, de nagyon okos is! A házi sertés a vaddisznótól származik, ez köztudott, de vannak a világon olyan országok, ahol a vaddisznók már kihaltak és elvadult házi sertések ’se...
A minőséget meg kell fizetni A mangalica húsának jó a sajtója, főleg a gazdasági jelentőségéhez képest. Ha a hazai sertésállományt 3 milliósra taksáljuk, a mangalica ennek 2 száza...
Kutatási program indul a fekete mangalica megmenté... Kutatási programot indítanak a fekete mangalica megmentése érdekében. Az 5 éves ciklus célja a fekete mangalica kitenyésztése és elismertetése önálló ...
A mangalicának nem kell amerikai vízum Kereskedelmi áttörésként értékelhető és egyben nagy üzleti lehetőséget is jelent, hogy a magyar mangalica megjelent az USA piacán. Igaz, egyelőre még ...
Itthon nem teljesítenek olyan jól a külföldi serté... Hazánkra jellemző, hogy az állattartók egyre inkább a külföldi fajtákra kezdenek hagyatkozni. A baromfi esetében már szinte nem is tenyésztenek hazai ...