A méhek rendkívül fontosak a természet számára, illetve sokat hallhattunk már arról, hogy az emberiség számára is nélkülözhetetlenek ezek az apró rovarok. Hiszen amellett, hogy a növények beporzásában nagy szerepet vállalnak – ebben a mezőgazdasági növények is érintettek-, az általuk készített méz egészséges is az emberek számára. Így nem is véletlen, hogy világszerte ünnepeljük őket, és hogy egy nap az ő tiszteletükre méhek világnapjaként ismert.
Jelenleg a Föld mezőgazdaságának közel 70 százaléka a méhek beporzásától függ, amely nélkül a növények nem tudnának szaporodni, amely által az állat- és növényvilág is súlyos károkat szenvedne. Ezért 2019 őszén az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a Föld legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a méheket – írja a Sokszínű Vidék.
A méhek számának rohamos és drasztikus csökkenése miatt a rovarok sajnos évekkel ezelőtt felkerültek már a veszélyeztetett fajok listájára. Ez pedig érthető is, hiszen egy 2019-es kutatás szerint csak a mézelő méhkolóniák száma 16 százalékkal csökkent. Einstein egyszer azt mondta, hogy „ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését”. Az, hogy ezt a szállóigét valóban Einstein mondhatta-e, nem tudni, viszont a tartalma annál inkább biztos. A méhek eltűnésével ugyanis rengeteg naponta fogyasztott élelmiszerünknek is búcsút inthetünk, mint például a kávénak, a csokoládénak, vagy a gyümölcsöknek, hiszen beporzás nélkül ezek a termések nem teremnek meg.
A méhek napját 1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére április 30-ra datálták hazánkban, aminek oka, hogy körülbelül ekkor teljesedik ki az élet a kaptárokban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban május 20-át nevezte ki a méhek világnapjának, amivel a méhészek és méhek fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.
A válasz, hogy miért a május 20-ai dátumra esett a választás igen egyszerű: 1734. május 20-án született a szlovén származású Anton Jansa, aki jelentős személynek számít az európai méhészetben. Hozzá köthető az első osztrák méhész iskola, amelynek vezetését vállalta, illetve ő maga is méhészként tevékenykedett. Jansa bár szlovén származású volt, és eredetileg festőnek készült, később Ausztriában, a Habsburg udvar bécsi egyetemén oktatta a méhészkedés tudományát, ahol munkáját már akkor is nagyra becsülték.
Van egy mondás, amit érdemes megtanulni a méhek világnapja alkalmából, és segíteni is a megvalósításában:
„Ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet is! Ha sok mézet fogyasztunk, akkor védjük a saját egészségünket!”
