A fagykár esetén elsősorban a téli hideg okozta problémákra gondolunk, de május 10-ig számítani lehet még talaj menti fagyokra, azután jön a jégeső szezonja. A télálló növényeknek általában nem okoz gondot a téli hideg, mert mélynyugalomban vannak. Sokkal veszélyesebbek az olyan lehűlések, amire nem számít a növény. Ilyenek a tavaszi késői fagyok és a jégesők is.
Nemcsak a fagy, a hűvös is okozhat problémát. Ha a melegkedvelő paprika, paradicsom vagy egynyári virágaink palántáit idő előtt ültetjük ki a kertbe, megfázhatnak. Ehhez nem kell fagy, elég egy éjszakai lehűlés, és hetekre visszavetheti e palánták fejlődését a hőmérséklet-csökkenés.
készülve a hidegre (Fotó: Pixabay)
A halmazállapot változása a baj
Fagy esetén a folyékony halmazállapotú víz szilárd lesz, és ez sok gondot tud okozni – írja a magyarmezogazdasag.hu, ám nem mindig a leghidegebb okozza a legnagyobb problémát, inkább a rossz időpontban érkező kisebb fagyok a veszélyesek.
Télen a fagytűrő növényeink nyugalmi időszakukat töltik, fel vannak készülve a hidegre. A lombhullató fákon ilyenkor nincs lomb, a törzsben, ágakban sem zajlanak olyan folyamatok, amelyeket megzavarna a lehűlés.
Mi számít hidegnek? Kinek mi…
A legérzékenyebb a bibe, ami már –3 °C-on jelentősen (50%-ban) károsodik, míg a levélkezdemények –4, –5 °C-on szenvednek maradandó károsodást a tavaszi fagyoktól. A némely évben bekövetkező tartós (7-8 órás) –6, –10 °C körüli hőmérsékleten, a virágok mellett már a levelek, hajtások, sőt a 2-3 éves fás részek edénynyalábjai a téli mélynyugalom megszűnése miatt megfagynak, megbarnulnak. Az alma hajtásai télen a –30 °C-os hideget is elviselik, míg tavasszal a –3, –4 °C-os fagy is károsító hatású.
A fagyást követő gyors felmelegedés (éjszaka –7 °C, néhány óra múlva 20-25 °C) tovább fokozza a sejtek, szövetek roncsolódását.
Jégeső alkalmával sérülnek a levelek, a gyümölcsök, emiatt másodlagos károkra, például gombafertőzésekre is számítani kell.
Tavaszi fagyok ellen
A fagy elleni füstölés és fagyvédelmi permetezés valamennyit használ ugyan, de a fagyvédelmi permetezés a rügyeket védi, a már kibomlott fiatal leveleket nem, tehát ha a fa ilyen „vegyes” állapotban van, akkor ezt ne alkalmazzuk.
Füstölés: az aktív fagyvédelem egyik legrégibb módja a füstölés. Ezzel a levegőt lehet 1-2 fokkal melegíteni, és a talajhő-kisugárzás is csökkenthető vele. A füstölő kupacot úgy készítik el, hogy egy karó köré éghető anyagot (szalmát, venyigét) raknak, majd rá a füstöt szolgáltató nedves levelet, trágyát, vizes szalmát, s végül az egészet földdel takarják. Begyújtás előtt, amikor a léghőmérséklet 1-2 °C-fok, kihúzzák a póznát, és az alsó réteget begyújtják. Egy füstölő kupaccal 40-50 négyzetméteres terület védhető meg a fagytól.
Fagyvédelmi öntözés: ennek során a talaj felszínét öntözzük. Mivel a nedves talaj hőtároló és hőszállító-képessége nagyobb, mint a száraz talajé, a felszínéről kisugárzó hő egy részét pótolja. Csak 1-1,5 méteres magasságban hatékony, így csak bogyós ültetvényekben alkalmazható, fáknál nem.
Fagyvédelmi permetezés: többnyire felejtős módszer, mert kárt is okozhatunk vele. Elve, hogy vizet permetezünk a fára, ami ráfagy a rügyekre, és ez a fagypáncél védi meg a még hidegebb kinti hőmérséklettől. Ám ha a rügy már kipattant, azt roncsolhatja a ráfagyasztott víz.
Aminosavas permetezés: virágzás időszakában az aminosav tartalmú speciális permet csökkentheti a hideg káros hatásait, amelyre számos dél-európai példa van, ám hazánkban alacsonyabb is lehet a tavaszi hőmérséklet annál, mint ami ellen ez hatásos.
Jégeső ellen: lehet a növények fölé jégvédő hálót húzni, illetve léteznek jégágyúk is. A jégágyú üzem közben 7 másodpercenként acetiléngáz és levegő keverékét robbantja be egy tartályban, egy tölcsér az ég felé vezeti a létrejövő lökéshullámot, ami megemeli a felhőréteget 7-8 ezer méter magasságba. Zivatar előtt 20-25 perccel kell elkezdeni működtetni – tanácsolja a magyarmezogazdasag.hu írása. Hatása 600-700 méter sugarú körben érvényesül. Nem a felhőket hajtja el más terület fölé – mint ahogy azt néhányan tévesen gondolják –, hanem a jég olvadását segíti elő. A NAK 2018 óta működtet hazánkban jégkárelhárító rendszert.
Végül még érdemes megemlíteni a fatörzsek meszelését, ami szintén fagyvédelmi hatással is bír a kórokozókat, kártevőket ritkító tulajdonságán túl. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, így azok kevéssé melegítik fel a törzset. Ez kora tavasszal azért jó, mert nappal meleg van, éjjel fagy. Ha nem hagyjuk, hogy a törzs nappal felmelegedjen, nem indul be a nedvkeringés, tehát nincs, ami éjjel megfagyjon a fában, és fagyrepedéseket hozzon létre a törzsön.
