Hazánkban a mézhamisítás és a mézhamisítók már nem okoznak akkora gondot, mint évekkel ezelőtt, ugyanis kialakult a megfelelő rendszer az életveszélyes termékek kiszűrésére. Nem túlzás, valóban, akár emberéleteket is követelhet egy üvegnyi hamisított méz.
Talán nem mondunk újat azzal, hogy komoly problémát okoz az Európai Unióban a hamisított, rendszerint Kínából származó méz. A legfrissebb vizsgálatok alapján az unió külső határain vett minták 20 százaléka volt hamis méz.
Az ezekkel kapcsolatos minőségi aggályok legtöbbször abból adódnak, hogy a mézhamisítás során a hamis mézeket gyantaszűrik. Ez azért probléma, mert az így létrejött szirupot mézként értékesítik, pedig nem az. Hiányzik belőlük ugyanis számtalan, biológiailag értékes anyag, ami miatt méznek nevezhetjük a mézet.
De ha ez még nem lenne elég, a csalók ezeket a szirupokat kiváló minőségű európai mézzel keverik, hogy nehezebb legyen kiszúrni őket. Ezen jelenség ellen kíván fellépni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A két szervezet javaslatot tett az Európai Unió döntéshozóinak, miszerint az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszert hozzanak létre.
Az Európai Parlament ezt követően kijelentette, egységesen akar fellépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket károsító növényvédő szerek használata ellen. További elvárásuk, hogy az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozzák, hogy a mézek csomagolásán pontosan fel kelljen tűntetni a méz pontos származási országát.
Hazánkban pedig további erőfeszítéseket tesznek a méhészettel foglalkozók a magyar méz védelme érdekében. A NAK és az OMME egy méhész mobil-applikációt hoznak létre, melyen keresztül a termékpálya összes szereplője (műlépesek, anyanevelők, asztalosok, felvásárlók, szaktanácsadók) elérhető lesz.
