Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás megváltoztatja, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energiabevitelének 80%-át, és kalóriáink mintegy fele búzából, kukoricából és rizsből származik. Ám e növények némelyike nem fog jól megteremni az éghajlatváltozás okozta magasabb hőmérséklet, kiszámíthatatlan esőzések és szélsőséges időjárási jelenségek mellett.
A szárazság, a hőhullámok és a hirtelen áradások már most is károsítják a termést világszerte. „Diverzifikálnunk kell az élelmiszerkosarunkat” – mondja Festo Massawe. Ő a Future Food Beacon Malaysia ügyvezető igazgatója. A Nottinghami Egyetem malajziai campusán, Semenyihben működő csoporté, amely az éghajlatváltozás élelmezésbiztonságra gyakorolt hatását tanulmányozza.
Mindez túlmutat azon, hogy mit eszünk, arra is kiterjed, hogy hogyan termeljük meg. A trükk az lesz, hogy minden lehetséges megoldásba be kell fektetni: a növények nemesítése, hogy azok jobban ellenálljanak az éghajlatváltozásnak, az élelmiszerek géntechnológiával történő laboratóriumi módosítása és olyan növények tanulmányozása, amelyekről egyszerűen nem tudunk eleget – mondja Samuel Pironon, a londoni Kew Királyi Botanikus Kertek ökológusa. A gyorsan változó világ növekvő népességének élelmezése érdekében az élelmiszertudósok számos lehetséges utat vizsgálnak, miközben azon gondolkodnak, hogyan lehet környezetbarát módon termelni.
A fogyasztói preferenciák is az egyenlet részét képezik. „Meg kell találni a megfelelő kombinációt: jól néz ki, jó az íze, és megfelelő az ára” – mondja Halley Froehlich, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem akvakultúra- és halászati kutatója.
Íme, hat olyan élelmiszer, amely mindezeket a feltételeket teljesíti, és a jövőben egyre nagyobb szerephez juthat az étlapokon és az élelmiszerboltok polcain.
1. Köles
Forrása: szénhidrátok, fehérje, ásványi anyagok (kálium, foszfor és magnézium).
Felhasználás: teljes kiőrlésű gabona; gluténmentes liszt, tészta, chips, sör.
Az ENSZ 2023-at a köles nemzetközi évének nyilvánította (néhány fajta létezik). A quinoa 2013-ban ugyanezt a kitüntetést érdemelte ki, és eladásai az egekbe szöktek. A kölest először Ázsiában termesztették mintegy 10 000 évvel ezelőtt, és Ázsia és Afrika egyes részein alapvető gabonafélének számít. A búzával, kukoricával és rizzsel összehasonlítva a köles sokkal ellenállóbb az éghajlattal szemben. A növénynek kevés vízre van szüksége, és melegebb, szárazabb környezetben is jól fejlődik. Még néhány jó hír: a köles egyike a sok ősi gabonafélének – köztük a teffnek, az amarantnak és a ciroknak. Ezek hasonlóan fenntarthatóak és ellenállóak (nem beszélve arról, hogy sört is lehet belőlük készíteni).
2. Bambara földimogyoró
Forrása: fehérje, rost, ásványi anyagok (kálium, magnézium és vas).
Felhasználások: sült vagy főtt; gluténmentes liszt; „tehénmentes” tej.
Hallott már a mandulatejről és a szójatejről. A következő alternatíva az Ön kávézójában a Bambara földimogyoróból, egy szárazságtűrő, a Szaharától délre fekvő Afrikában őshonos hüvelyesből készülhet. Más hüvelyesekhez hasonlóan a bambara földimogyoró is tele van fehérjével. A növényen található baktériumok pedig a légköri nitrogént ammóniává alakítják, így a földimogyoró jól fejlődik a tápanyagszegény talajban, vegyszeres műtrágya nélkül. A növény jobb megértése – mondja Festo Massawe, a Future Food Beacon Malaysia munkatársa – megnyitja az utat a nemesítési programok előtt. Ezek segítségével a bambara földimogyoró ugyanolyan népszerűvé válhat, mint a szójabab, amelyet nagy terméshozam jellemez, de kevésbé szárazságtűrő.
3. Kagylók
Forrása: B12-vitamin, ásványi anyagok (vas, mangán és cink).
Felhasználás: párolva; tésztaételekhez, pörköltekhez, levesekhez adva.
A finom kagylós linguine egy nap talán a családi menü állandó hétköznapi étele lesz. A (kéthéjú) kagylók, köztük az osztriga, a kagyló és a fésűkagyló 2050-re a tenger gyümölcseinek mintegy 40%-át tehetik ki a Nature folyóiratban 2020-ban megjelent jelentés szerint. Mivel nincs szükség öntözésre vagy trágyázásra, a kéthéjú kagylófarmok kiválóan alkalmasak a méretnövelésre, csökkentve a fogyasztói árakat. Egy hátránya van: A kagylót alkotó élőlények veszélyben vannak, mivel az emelkedő szén-dioxid-szint fokozza az óceánok savasodását. A moszat talán segíthet.
4. Kelp
Forrása: vitaminok, ásványi anyagok (jód, kalcium és vas), antioxidánsok.
Felhasználás: saláták, turmixok, salsa, savanyúságok, tészták és chipsek; fogkrémben, samponban és bioüzemanyagokban is megtalálható.
A hínárnak van néhány klassz éghajlatbarát trükkje. Egyikük az, hogy a fotoszintézis során szén-dioxidot vesz fel, így csökkentheti vizes környezetének savasságát. A Maine állambeli és alaszkai gazdák a moszatot és a kéthéjú kagylókat együtt termesztik, hogy a kagylóhéjú állatok hasznát vehessék a kevésbé savas víznek. A moszat a víz alatti fákhoz hasonlóan szenet is megköt. Ez azt jelenti, hogy a több moszat termesztése és fogyasztása jót tehet a környezetnek. Bár a moszatot Ázsiában már évezredek óta széles körben fogyasztják, sok nyugati országban még mindig nem ismerik őket.
5. Enset
Forrása: szénhidrátok, kalcium, kálium és cink.
Felhasználás: kása vagy kenyér; kötél, lemezek és építőanyagok készítésére is használják.
Az Etiópiában termesztett, szárazságtűrő enset a „hamis banán” becenevet kapta, mivel a növény hasonlít a banánfához, bár a termése ehetetlen. Azért is nevezik „éhség elleni fának”, mert keményítőtartalmú szárát az év bármely szakában le lehet szedni, így megbízható puffer élelmiszernövény a száraz időszakokban. Az Environmental Research Letters című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmány szerzője, James Borrell, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek munkatársa szerint az enset ehetővé tételéhez szükséges feldolgozás bonyolult. Így bármilyen terjeszkedést az őslakosok tudását birtokló közösségeknek kellene irányítaniuk.
6. Cassava
Forrása: szénhidrátok, kálium, C-vitamin
Felhasználás: egészben főtt gyökér; gluténmentes liszt; tápiókagyöngyök a buborékos teában.
A Dél-Amerikából származó keményítőtartalmú gyökérzöldség, a kasszava megfelel az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, a fenntarthatóság és a táplálkozás szempontjainak. A manióka, amelyet ma már több mint 100 országban termesztenek, akár 40 °C-os hőmérsékletet is elvisel, valamint só- és szárazságtűrő. További előnye, hogy a magasabb légköri CO2-szint növeli a növény stressztűrő képességét, és nagyobb terméshozamot eredményezhet. A nyers manióka mérgező mennyiségű cianidot tartalmazhat, de a vegyi anyag eltávolítható a gyökér hámozásával, áztatásával és főzésével.
(Forrás: sciencefriday.com)
