A sertések szaporodási és légzőszervi szindrómája (a PRRS) olyan kínzó betegség, amely jelentősen ronthatja az országos sertésteljesítmény-adatokat. Ezért döntöttek úgy a magyar hatóságok, hogy teljesen kiirtják a vírust az országból. A program 2022 elején befejeződött. Hogyan sikerült? Szabó István PhD, DVM (Magyarországi Nemzeti PRRS Felszámoló Bizottság) írása a pigprogress.net-en jelent meg.
A PRRS Magyarországon
Mint ismeretes, a sertések szaporodási és légzőszervi szindrómája a sertések egyik legjelentősebb fertőző betegsége, amely világszerte a legnagyobb gazdasági károkat okozza. Külföldi adatokat extrapolálva egy gyors becslés azt mutatja, hogy a PRRSv-fertőzések Magyarországon, ahol mintegy 4 millió vágósertés és 170 ezer tenyészkoca él, évente nagyjából 5 milliárd forint (kb. 14-15 millió euró) költséget okozhatnak.
A piaci lehetőségek növekedésének elősegítése
Ezért 2013-ban a magyar kormány sertés- és élelmiszerlánc-biztonsági stratégiája kiemelte a PRRS-vírus felszámolásának szükségességét, elismerve a sertéshústermelés nagy jelentőségét a magyar agrárgazdaság számára. Az Aujeszky-kór felszámolására irányuló program sikeres végrehajtását követően úgy gondolták, hogy a PRRS vírus minden magyarországi sertésből való kiirtása nagyban elősegítené a piaci lehetőségek növekedését.
Jogi háttér
A felszámolási program jogi hátterét 2014 januárjában határozták meg. A programot, állami részvétellel, az Európai Unió illetékes bizottsága hagyta jóvá. Magyarországon 19 megye és 1 további egység, a főváros, Budapest található. Ezek 7 uniós régióba vannak csoportosítva. A felszámolást regionális szinten kellett elérni. Mindegyik regionális egységben a PRRS-t a teljes sertésállományból meghatározott időn belül kellett felszámolni.
Anyagok és módszerek
Annak érdekében, hogy kiderüljön, hol fordul elő a vírus, egyértelmű meghatározásra volt szükség arra vonatkozóan, hogy egy gazdaság mikor tekinthető fertőzöttnek. Egy nemzeti rendelet előírta, hogy a PRRS-szel fertőzött sertések:
– jellegzetes klinikai tüneteket vagy post mortem elváltozásokat mutatnak, és a PRRSv jelenlétét virológiai vizsgálattal igazolják;
– kimutatható a PRRSv vagy annak genomja;
– a betegség tüneteit mutatják, és tenyész- vagy hízósertés-állományban tartják őket. A járási hatóság megállapította a betegség jelenlétét ezekben az állományokban;
– ugyanabból a mintából két különböző típusú szerológiai vizsgálat alapján szeropozitívak.
Három gazdaságtípus
A terv első szakaszában, a felügyeleti szakaszban a sertéstelepek három típusát azonosították, amelyek mindegyike saját rendszert kapott a felszámolás módjára vonatkozóan.
Hátsó udvari gazdaságok
A hatóság elrendelte az állományok kiirtását, állami kártalanítással, de újratelepítés nélkül.
Nagyméretű hízlalóegységek
A felszámolási terv e korai szakaszában, a sertések vágóhídra küldése után a helyiségeket gondosan ki kellett takarítani és fertőtleníteni kellett. Csak PRRS-mentes állatokat lehetett újratelepíteni.
Nagyméretű tenyészsertés-állományok
A nagyléptékű tenyészsertés-állományok vezetői teljesen szabadon dönthettek arról, hogy a PRRSv felszámolását teljes kiürítéssel-újratelepítéssel, az állomány bezárásával vagy vizsgálat és eltávolítás útján hajtják-e végre.
Alkalmazhattak szigorúbb telephelykezelési módszereket is; a fertőzési lánc megszakításának ésszerűsítését; vagy szisztematikus laboratóriumi vizsgálati eljárások bevezetését. A kritérium az volt, hogy a sertésállomány sajátos technológiai folyamataihoz illeszkedő optimális módszert találjanak. Ezzel a módszerrel egy illetékes hatóság által meghatározott időn belül nagy valószínűséggel PRRSv-mentes állapotot kellett elérni.
Elvileg a tenyészállományok immunizálása időkorlátozás nélkül is elvégezhető volt. A laboratóriumi módszereknek (ELISA, PCR) bármely korcsoportban bizonyítaniuk kellett, hogy az utódok PRRSv-mentesek. A hízlalási folyamat (beleértve a laktációt, a nevelést, a hízlalást) alatti vakcinázás nem volt megengedett ezekben a gazdaságokban. Ezért a vizsgálatok nem mutathatták ki az utódok szeropozitivitását. Minden állatnak PRRSv-mentesnek kellett lennie, még a vakcinavírustól is.
Felszámolási szakasz
A folyamat második szakasza, a felszámolási szakasz 2017 novemberében kezdődött. A határozat megtiltotta a nem PRRS-mentes hízóállományok Magyarországra történő behozatalát. Csak PRRS-mentes nevelősertéseket lehetett hízlalásra használni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy:
– Magyarországon csak PRRS-mentes gazdaságokból származó sertéseket lehetett hízlalásra használni;
– Ha a megérkezést követő 48 óra vagy 60 napos karantén után bármely diagnosztikai vizsgálat pozitív eredményt adott, a tenyésztőnek egy második vizsgálatot kellett elvégeznie. Ha az eredmény még mindig pozitív volt, a tenyésztőnek 15 napon belül el kellett adnia az állományt vágásra vagy Magyarországon kívülre kellett kihelyeznie;
– 2019-től a származási állomány PRRS-mentességét a helyi hatósági állategészségügyi hatóságnak kellett igazolnia.
Eredmények
Hátsó udvari gazdaságok
A megfigyelési szakaszban, 2012 és 2013 között a magyarországi háztáji telepeken az esetek közel 60%-ában tartottak sertést. A vizsgált háztáji gazdaságok közel 4%-ában mindkét évben PRRS-szeropozitív egyedeket találtak a megfigyelők. A felszámolási rendeletet követően a szeropozitív állatokat kivágták. Ez azt jelentette, hogy 2015. december 31-én a magyar kistermelői sertésállományok PRRS-mentes státusza tény volt. A kistermelői sertésállományok PRRS monitoring programjai a következő években minden évben megfeleltek ennek a mentes státusznak.
Egyetlen tenyészkocától származó minta sem volt PCR-pozitív. A PRRSv PCR-pozitivitás akkor volt megfigyelhető a kistermelői állományokban, amikor állatorvosi igazolás nélküli, szabálytalan állatszállítást végeztek, vagy amikor a fertőzött kistermelői sertések kis egységekben álltak hízlalási céllal.
Nagyüzemi tenyészetek
A 470 magyarországi nagyüzemi tenyészetből 345 volt PRRSv-mentesnek minősítve (73%). 2014 elején 125 (27%) PRRSv-fertőzöttnek minősült. A 470 tenyészetben a kocák száma 186 404 volt. A fertőzött gazdaságokban 68 226 (37%) koca volt.
Az állományok átlagos kocaszáma 396 volt; az átlagos kocaszám a nem fertőzött és a fertőzött gazdaságokban 343, illetve 546 volt. Húsz gazdaság kivételével mindegyik a fialástól a befejezésig típusú volt. A felszámolási folyamat során 40 nagyüzemi tenyészet, amely eredetileg PRRSv-mentes volt, fertőződött meg.
Így összesen 165 nagyüzemi tenyészetnek kellett saját felszámolási tervet készítenie. Közülük 94-ben a vírust az elnéptelenedés-újratelepítés módszerével (69 111 kocával) irtották ki. 6 gazdaság érte el a vakcinamentes (VF) státuszt. Mások, amelyek a minősítés során szeronegatívak voltak, hízók tenyésztésére tértek át, vagy teljesen kiszálltak a sertéságazatból.
A hasonlósági hálózatelemzés alapján a csoport meg tudta határozni a fent említett 40 nagyméretű sertéstartó gazdaság fertőzésének okát. Körülbelül 40%-uk importált nevelősertéseken keresztül fertőződött meg PRRSv-vel. Az esetek csaknem 50%-ában az ok a járműszállítás volt.
2022 februárjában a felszámoló bizottság kijelentette, hogy a nagyüzemi tenyésztelepek 99%-a PRRSv-mentes.
Nagyüzemi hízlaló gazdaságok
2015-ben a magyar állategészségügyi hatóságok által nyilvántartott 307 nagyüzemi hízlaló gazdaságból 188-ban (61,2%) tartottak PRRS-pozitív állatokat. Ezekben a gazdaságokban az összes hízóhely 63,9%-a PRRS-pozitív volt. Országos szinten nem volt szignifikáns különbség a fertőzött és a fertőzésmentes állományok száma között gazdaságonként. 2013-ban a Magyarországra hízóként érkező sertések 46%-a Hollandiából származott. Németországból 39%, Szlovákiából 12% érkezett. A többi Dániából, Ausztriából, Csehországból és Szlovéniából érkezett.
2016-ban a Magyarországra irányuló hízósertés-behozatal 46%-a Hollandiából, 33%-a Németországból, 10%-a Dániából, 6%-a pedig Szlovákiából származott. A PRRS felszámolása és a nagyüzemi hízlalóegységek behozatalára vonatkozó új szabályok jelentős változásokat idéztek elő a Magyarországra sertést exportáló országok számára: a Hollandiából importált sertések száma jelentősen csökkent, ugyanakkor a Dániából, Csehországból és Szlovákiából importált sertéseké nőtt.
A PRRS felszámolásának jelenlegi helyzete a hízóknál
2021 végén minden magyarországi nagyüzemi hízósertés-egység PRRSv-mentes volt. A felszámoló bizottság szerint a magyarországi sertésegységek PRRSv-mentes státuszának megőrzésére a legnagyobb veszélyt a nevelősertések importellenőrzésének elégtelensége jelenti. A bizottság hisz a 2017-től bevezetett, sőt szigorított szabályok hatékonyságában, amikor Magyarország a PRRSv-mentes státuszt igazoló hatósági bizonyítványt kért a nevelősertések származási állományáról.
A PRRS magyarországi felszámolásának költségei
Végül, de nem utolsósorban: mibe került ez az egész művelet? 2014 és 2022 között évente mintegy 600-800 millió forint (1,7-2,2 millió euró) állt rendelkezésre kártalanításra. Az állam a teljes beruházást 7 milliárd forintra (20 millió euró) számolta. Jelentős összegeket költött elnéptelenedésre-újratelepítésre. A programhoz összesen 80 000-100 000 laboratóriumi vizsgálatra volt szükség, mind a kis létszámú, mind a nagy létszámú sertésállományok esetében.
Emelkedett a külső biológiai biztonsági státusz
A PRRSv felszámolása mellett a program során a gazdaságok külső biológiai biztonsági állapota általában véve jelentősen javult. Ez a fejlődés az antibiotikum-felhasználás csökkentésére is pozitív hatással lesz. Erre a hatásra vonatkozóan még nem készültek kutatások.
By: Szabó István PhD, DVM, Magyarországi Nemzeti PRRS Felszámoló Bizottság.
Ez a cikk a 2022. május 11-13. között Budapesten megrendezett European Symposium for Porcine Health Management (ESPHM) konferencián elhangzott előadás rövidített, szerkesztett és jóváhagyott változata. Az eredeti cikk társszerzői: Nemes Imre, Bognár Lajos, Abonyi Tamás, Terjék Zsolt, Molnár Tamás és Bálint Ádám.
