Bár sokakat örömmel tölthet el, hogy Európa nagyragadozói visszatérnek, ugyanakkor a változás több problémát is okoz. Mivel nagy, agilis és erős állatokról van szó, igen markáns hatást gyakorolnak a környezetükre is. A vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre – egy most zárult uniós projekt elsődleges célja pont az, hogy a különböző érdekcsoportok közti párbeszédet elmozdítsa, és gyakorlati megoldásokat keressen.
A fokozódó emberi tevékenységgel járó természetpusztítás és a kíméletlen irtóhajárat miatt a XX. század végére Európa nyugati felében rendkívüli módon megritkult a nagyragadozók állománya. Egyes országokból – többek között hazánkból – gyakorlatilag el is tűntek. Esetünkben ez négy fajt jelent, a barna medvét, a szürke farkast, az eurázsiai hiúzt és a rozsomákot. Utóbbi az északi területeken honos nagy termetű, különleges természetű menyétféle. Nagyon fontos bármilyen élőhelyen a csúcsragadozók jelenléte: az egészséges, összetett ökoszisztéma jele, ha adott területen megélnek a nagyragadozók – írta a 24.hu.
Ellentétes hatást váltanak ki a nagyragadozók
Ami talán a leglényegesebb, hogy természetvédelmi szempontból rendkívül hasznos és örvendetes a visszatérésük. Viszont ott van az is, mely mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni. Leginkább az állattenyésztők és a vadgazdálkodók részéről van aggodalom, persze nem véletlenül. A régi-új helyzethez alkalmazkodni kell, hiszen hasznos és fokozottan védett állatokról van szó, korlátlan irtásuk ma már nem engedélyezett. A konfliktusmentesebb együttélés lehetőségét pedig meg kell teremteni, amihez elsősorban az érdekek és lehetőségek összehangolása szükséges – és ez az, ami nehéz.
Alapvetésként megfogalmazódott, hogy a vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre.
Dr. Patkó László vadbiológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője, aki a projekt hazai koordinálásáért felel elmondta, hogy a farkast például senki sem szeretné kiirtani, a természet része. A gazdák azonban jogosan várják el segítséget, kármegelőzési eszközöket, netán kártérítést az állam által fokozottan védett farkas esetleges kártétele elleni védekezéshez. Nagy hangsúlyt fektettek a különböző régiókban élő emberek tapasztalatcseréjére, és gyakorlati megoldásokra is. Vannak olyan érdeklődő gazdák, akik villanypásztort kapnak a területen illetékes nemzeti park igazgatóságtól, vagy képzett őrkutyákhoz juthatnak a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programnak köszönhetően, de a kármegelőzés részét képezheti védett éjszakai szálláshelyek kialakítása is.
A természetvédelem és a vadgazdálkodás is újabb lépést tett egymás irányába egy közös uniós pályázattal, ahol szlovák, román, cseh és magyar vadászati és természetvédelmi szakemberek folytatják az együttműködést kis, határmenti régiókban. Legfőbb céljuk a nagyragadozók monitorozása, állományfelmérése, hiteles adatbázisok létrehozása, a munka – eredményes pályázás esetén – 2022 végén folytatódni fog – írta a lap.
