Magyar ötletekkel tennék hatékonyabbá a mezőgazdaságot, a fejlesztéshez nagy nemzetközi cégek biztosítanak lehetőséget. Három hónapig tartó inkubációs programot indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Design Terminal segítségével NAK TechLab néven nagyvállalatok bevonásával, hogy segítse az ágazatot modern eszközökkel közelítő megoldások piaci elterjedését. Fertőzéselőrejelzés, megfigyelt rovarcsapdák és modern gabonamintavételezés.
A Portfolio.hu írta meg, milyen mezőgazdasági fejlesztéseken dolgoznak a résztvevők.
Szenzoros adatgyűjtés
A mi szolgáltatásunk az egy szenzoros adatgyűjtésre alapozott adatelemzés, és az így nyert információk megjelenítése, amelyet a gazdák döntéstámogatásra használhatnak. Például egy gyümölcsösben a szenzorok segítségével olyan meteorológiai paraméterek észlelhetők, mint a páratartalom, a napfénytartam, a csapadék mennyisége, a légnyomás, és a szélsebesség. Ezekből az adatokból pedig arra tudunk következtetni, hogy mi a megjelenési valószínűsége a növénykultúrát veszélyeztethető fertőzéseknek. Így a gazda el tudja dönteni, hogy mikor érdemes permeteznie – mondta Berencsi Márk, az Agrodat üzletfejlesztéssel foglalkozó embere. A cég rovarcsapdákat is használ, amivel meg tudja figyelni a kártevőket. A ragacsos felületre egy adott típusú szexferomon vonzza oda a kártevőket, egy kamera pedig napi 3 felvételt küld erről, így látszik, hány rovar van rajta.
Előrejelzés és pontos jóslás
A cég moduláris csomagban kínálja a szolgáltatásait, kérhető egyszeri meteorológiai felmérés, ebből az derül ki, hogy az adott terület klímája milyen növény termesztésére alkalmas. Ez tovább bővíthető hiperlokális időjáráselőrejelzéssel, amiből 90 százalék feletti valószínűséggel meg tudják mondani, hogy milyen időjárás várható az elkövetkező 24 órában az adott területre. További kiegészítés a betegség-modell előrejelzés, amely az adott klímát kedvelő fertőzések és gombák megjelenési valószínűségét jelzi előre, illetve plusz szolgáltatás a kártevő megfigyelés is. A szolgáltatási csomagot egyénre szabottan, a gazda igényei szerint állítják össze.
A gabona mintavételezés és minőségvizsgálat folyamatát változtatnák meg
Amikor egy cég megvásárol egy tétel búzát, akkor annak fel kell mérni a minőségét és az értékét. Ez mintavételezési folyamattal történik, amit jelenleg manuálisan végeznek. Ez nem csak körülményes, de sok esetben pontatlan is. Ezért fejlesztettünk ki egy drónt, ami a rászerelt vákuumos mintavételező egységgel és a beépített elemző spektrométerrel képes mintát venni és a minőségét egyből meghatározni. Így a folyamat sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá válik – mesélt az Alzagro Kft. fejlesztéséről az egyik alapító, Rombolotto Alfréd.
A termékből egyelőre egy prototípus készült el, jelenleg a szoftveres háttér fejlesztésén dolgoznak, amelyet termékként terveznek értékesíteni. Két irányban zajlik a termékfejlesztés, az egyikben a mintavételezést végző drón külön megvásárolható. Ezt a mintát ezután még ki kell vizsgáltatni. Valamint kapható lesz a kapcsolódó szoftverrel is, amely egyben a minőségvizsgálatot is elvégzi” – folytatta Túri Zalán, a másik alapító.
Alma- és kukoricamoly ellen fejlesztenek
Akár a termés 60-70 százalékát is el tudják vinni az almamolyok, amelyek ellen szexferomon csapdákkal védekeznek. Ez a hím egyedeket fogja be. Ezekhez időnként ki kell menni, és megnézni, mennyi molyt fogott be a csapda. Mi egy olyan automatizált rendszert fejlesztettünk ki, amelyben egy képfelismerő program számolja meg a befogott egyedeket és továbbítja az információt a gazda okostelefonjára. Ebből és a szintén rögzített hőmérsékleti adatokból lehet következtetni a molyok rajzására, így ennek megfelelően végezhető el a permetezés – mondta Zsigó Miklós, a Moly.Net ötletgazdája. A megoldás feltételezhetően kukorica esetében is működni fog.
A programban a startup vállalkozások nagyvállalatokkal dolgoznak együtt. A nagyvállalati partnerek az Axiál Kft., a Tesco-Global Áruházak Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., a Bonafarm Csoport, a Hungrana Kft., a KITE Zrt., illetve a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
