A lebomló műanyag káros a környezetre, ám már több mint egy évtizede gyártanak olyan termékeket, amelyek nem kőolajból, hanem keményítőből készülnek, így gyorsan és nagyon kevés maradékkal bomlanak el. Egy magyar cég szatyrokat gyárt biopolimerből Kiskunhalason. A keményítőből készült lebomló műanyag szatyrok ugyan vastagabbak, mint a hagyományos nejlonzacskók, a teherbírásuk viszont azoknak csak a 80 százaléka. Kereskedelmi áruk pedig négyszer, hatszor is magasabb lehet.
2008-ban indultunk széteső műanyagtermékek előállításával. 2009-ben gyártottunk először kukoricakeményítőből készülő szatyrokat. Az áruk akkor pont annyi volt, mint most, amit a piac még nem fogadott el. 2017-ben indítottuk újra a gyártását, amikor úgy éreztük, megérett rá a hazai közönség mondta Rózsa Ferenc, a Poly-Pack Kiskunhalas Kft. tulajdonosa és ügyvezetője az Agrárszektornak. A tavaly 335 milliós forgalmat elkönyvelő cég kizárólag belföldre értékesít biológiai úton lebomló (PLA) zacskókat és táskákat, valamint környezetbarát papírzacskókat és szövetszatyrokat.
Biológiailag lebomló műanyag Kiskunhalasról
A Poly-Pack cégvezetője elmesélte, hogy a a keményítőből készült (PLA) szatyrok ugyan vastagabbak, mint a hagyományos nejlontáskák, de a teherbírásuk azoknak csak a 80 százaléka. Kereskedelmi áruk viszont négyszer, hatszor is magasabb lehet – a mérettel fordítottan arányosan csökken a különbség a kétféle terméktípus között. Ennek az a magyarázata, hogy az alapanyag külföldről (főként a német BASF-től) érkezik, és bár a hagyományos, polietilén zacskók is hasonló eljárással készülnek, mégis jóval nehezebb és drágább szerves alapanyaggal dolgozni.
Egy jóval nagyobb fajsúlyú anyagról van szó, mint amikor azonos terméket polietilénből készítünk, így 50 százalékkal több anyagot kezelünk a gyártás során, és nagyobb mennyiségű hulladék is keletkezik – mondta a cégvezető. Az új alapanyag nem a keményítő, hanem annak tejsavas erjesztésével és polikondenzációjával előállított új termék, a politejsav (Polylactic acid, PLA). Ez ipari komposztálóban, 60 fokon, 90 nap alatt biológiai úton szinte teljesen lebomlik. Egyféle hőre lágyuló, szerves eredetű műanyagról van szó, amit magas keményítőtartalmú gabonafélékből készítenek. A kérdésre, hogy miért Németországból hozzuk, mikor nálunk is több mint 2 millió tonna kukorica megy az etanolgyárakba, ahol keményítő is készül, Rózsa Ferenc úgy válaszol: a polimerizáció technológiája a vegyipari üzemekben van meg, nem az etanolgyárakban.
A kereskedők és a vásárlók is nyitottak
A kiskunhalasi cég vezetője úgy látja, ma már nemcsak a viszonteladók, hanem a lakosság is vevő a biológiai úton lebomló zacskóra és szatyrokra. Ahogy nő a kereslet, úgy emelkedik a kínálat is. Ez az árakat is elfogadható szintre hozza az egyébként is egyre környezettudatosabb fogyasztóknak. Egyelőre csak rövid életciklusú termékeket gyártunk keményítő alapanyagból. Erre kiváló példa a szemeteszsák, ami a benne lévő szerves hulladékkal együtt a komposztálóba kerülhet. Vagy a nagyobb teherbírású, fél év alatt elhasználódó bevásárlótáska – mesélte Rózsa Ferenc. A cég ezekben a szegmensekben teljesen leállt a mikrorészekre széteső, adalékolt műanyagtermékek gyártásáról, és biztosra veszi, hogy a környezetkímélő trend tartós marad.
Kapcsolódó: Növényből készül a műanyagmentes pohár
