Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban. A kutatók kimutatták, hogy a kvagga kagylót annak beltartalmi értéke alapján a vándorkagylónál szívesebben fogyasztja a ponty. A kagylók sikeres terjedésében tehát nem a predációval szembeni védekezés, hanem más stratégia játszik szerepet.
Az eredményeket bemutató tanulmány a Freshwater Biology folyóiratban jelent meg – írta az ELKH. Jelenleg két invazív kagylófaj verseng a Balaton elfoglalásáért: a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis). A két hasonló faj különböző túlélési stratégiát folytat, melyek közül a kvagga kagylóé bizonyul hatékonyabbnak.
A ponto-kaszpikus térségből származó invazív vándor-, illetve kvagga kagyló az európai és észak-amerikai vizekben való megjelenésük után a bentikus közösségek meghatározó tagjaivá váltak. A két faj között erőteljes versengés jellemző, amiből az esetek többségében a kvagga kagyló kerül ki győztesen.
„Megvizsgáltuk a két kagylófaj haltáplálék szempontjából olyan fontos tulajdonságait, mint a héj és a kötődés erőssége, vagy a beltartalmi érték. Viselkedésökológiai kísérletben nyomon követtük, hogy a ponty (Cyprinus carpio) szelektál-e a két Dreissena faj között, és ha igen, mely kagylótulajdonságok felelősek a megkülönböztetésért. Az eredmények azt mutatták, hogy a hal döntését a kagyló beltartalmi értéke, mint például a kalória- és glikogéntartalom – ezek a kvagga kagylóban magasabbak – és a vélhetően ezzel együtt megjelenő kémiai tulajdonságok, mint a szag- és ízanyagok befolyásolják.
A ponty egyértelműen a kvagga kagylót választotta, függetlenül annak méretétől, a héj keménységétől és a szilárd felülethez való rögzülés erősségétől. Mindez megerősíti azt a megfigyelésünket, hogy a vándorkagyló kiszorításában nem a predációs nyomás, hanem a kvagga kagyló előnyösebb tulajdonságai játszanak fontos szerepet” – mondta Balogh Csilla, a BLKI tudományos munkatársa, a cikk első szerzője.
A siker hátterét is vizsgálták
A BLKI munkatársai arra is választ kerestek, hogy mi állhat a kvagga kagyló sikere mögött. Korábbi eredmények szerint a kvagga kagyló a vándorkagylóhoz képest gyorsabb növekedésű, és aktívabb a tápanyag-raktározása is. A vándorkagyló többek között a keményebb héj és az erősebb kötődés révén jelentős energiát fordít a védekezésre. Ezzel szemben a kvagga kagyló a növekedésre és a szaporodásra összpontosít. Ez a Balatonban, ahol jelentős a kagyló mennyisége, és ehhez viszonyítva nem nagy a predációs nyomás, előnyös stratégia. A kutatást a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., MAHOP-2.1.1.-2016-2017-00005; NKFIH-872 támogatta.
