Magyar kutatók oldották meg az invazív kagylók takarmányként való hasznosítását

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állati fehérje forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelenlévő inváziós kagylófajokból kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelenlévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program részeként „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című intézkedés keretében közel 129,5 millió forint támogatással megvalósult alapkutatási projekt igazolta ezt. A kagylóliszt megfelelő táplálékot biztosít az édesvízi ragadozóhalak számára – derült ki az ELKH közleményéből.

A balatoni kagylók takarmányalapanyagként segíthetik az állatok élelmezését - képünk illusztráció
A balatoni kagylók takarmányalapanyagként segíthetik az állatok élelmezését – képünk illusztráció

Hús és héj

A „Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával” (HALTEK) című projektben a kutatók laboratóriumban kidolgozták a kagylóhús és a -héj elválasztásának a technológiáját. A kagylólisztből készült formázott keveréktakarmányt pedig lesőharcsa-ivadékok takarmányozására irányuló kísérletekben alkalmazták. A kísérletek igazolták, hogy a hallisztet kiváltó kagylólisztet tartalmazó takarmány mind a hasznosítás, mind az etetett harcsák növekedésének és húsminőségének szempontjából eredményesnek bizonyult.

A kutatók szintén kidolgozták a haltakarmányozásba bevont kagylók mesterséges tartási feltételeit. Illetve létrehoztak egy úgynevezett recirkulációs alga- és kagylótenyésztő rendszert. Ebben sikeresen tenyésztettek egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal rendelkező algatörzset, amely a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosítja. A kagylóágy-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyult a haltenyésztő elfolyóvízének tisztítására, és a benne lévő hasznos anyagok újrahasznosítására.

Az invazív balatoni kagylók takarmányként való hasznosítását vizsgálták a magyar kutatók
Az invazív balatoni kagylók takarmányként való hasznosítását vizsgálták a magyar kutatók

A projekt célkitűzései – az alga-kagyló-hal recirkulációs rendszer elemeinek összeállítása és működési paramétereinek leírása, illetve a növendék harcsák takarmányában a kagylóliszt fehérjeforrásként történő felhasználása – maradéktalanul megvalósultak.

Az eredményeket a kutatók hazai és nemzetközi konferenciák keretében mutatták be, és folyamatban van azok nemzetközi szakfolyóiratokban való megjelentetése.

Működik az eljárás

Az eljárás működik, és ugyan a Balatont nem mentesíti a betolakodóktól, de egyrészt mérsékli a tengerekre nehezedő nyomást, másrészt tiszta, egészséges halat ígér a konyhára – mondta Dr. Balogh Csilla, a projekt szakmai vezetője, az ELKH ÖK BLI tudományos munkatársa a 24.hu-nak adott interjújában. A kutatók ezekre az eredményekre építve elkészítették azt a hasznosítást célzó alkalmazott kutatási tervet, amelynek megvalósításához további pályázati forrásokat keresnek. A hasznosításhoz az eredmények finomítására és a technológia részletes kidolgozására van szükség. A kutatók bíznak abban, hogy a döntéshozók támogatásával a haltenyésztésben jól hasznosítható, hazai forrásból származó, gazdaságos takarmány-összetevőt lehet majd létrehozni, az azt előállító technológiával együtt.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
Nem lehet egyszerre mindenkinek jó, de élni kell a... Marhahúst exportálhatunk Kínába; nem lehet több támogatást igényelni tejtermékek magántárolására; idén is összezavarja a piacot az időjárás; jó hír a ...
A takarmánycirok termesztéséről A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapc...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
A cirokfélék nemesítése és vetőmagtermesztése... Ha olvasta az első részt, már tudhatja, hogy mik a ciroktermesztés sajátosságai, milyen körülmények között érzi jól magát, vagy azt, hogyan viszonyul ...
A szénakészítés művészete A szálas takarmányok (fűfélék) tartósításának legelterjedtebb módja már hosszú évszázadok óta a szárítás. A folyamat során a levágott fűfélék a kaszál...