A magyar csincsilla a világ egyik legjobbja

A szürke rágcsáló korábban Dél-Amerikában, Peru, Bolívia, Észak-Argentína és Chile hegyvidéki területein volt honos. Észak-Chilén kívül ma már ritkán lehet vele találkozni az Andokban. De gondolná, hogy a csincsilla legnagyobb tenyésztője Magyarország?

Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás egyik legnépszerűbb pultja a csincsillákat bemutató stand. A szürke, szőrös állatka mellett állva Potháczky Bulcsú, a tulajdonos fia meséli, hogy a Wanger csincsillatenyésztési rendszert több mint 25 éve még az édesapja alapította. Akkoriban sokan foglalkoztak a csincsilla tenyésztésével, de a többségnek nem vált be. A Wanger Kft. talpon maradt, sőt ma már meghatározó ágazati szereplő. A kikészített prémek piacán pedig ez a komáromi cég a világelső  -írja a Magyar Mezőgazdaság weboldala.

Lényegében minden jelentős tenyésztő országban jelen vagyunk. A rendszernek köszönhető, hogy a csincsilla tenyésztését visszavittük az állat hazájába, mert több dél-amerikai országban szervezzük a termelést. Ezek közül a legjelentősebb Argentína, Brazília és Mexikó. Az uniós országok közül Lengyelországban, Hollandiában és Romániában vannak képviseleteik, illetve tenyésztőik. A rendszer Magyarországon 200 tenyésztő munkáját szervezi, és nagyjából ennyi családnak ad megélhetést a csincsilla tenyésztése.

A képviseletek évente öt alkalommal továbbképzést szerveznek, ezeken találkoznak a tenyésztőkkel, emellett pedig a folyamatos szakmai irányítássak is segítenek. A legnagyobb szőrme-aukciókon a magyar árak az irányadóak. A fő piacaik Hongkong, Kanada, az USA, Európában pedig Franciaország,Görögország, Németország és Olaszország.

Minden jelentős tenyésztő országban jelen van a magyar csincsilla
Minden jelentős tenyésztő országban jelen van a magyar csincsilla

 

A siker a cégtulajdonos szerint két fontos összetevő eredménye: a minőség és a folyamatos fejlesztés. Eleinte nem volt könnyű egy magasabb minőségi szintre szoktatni a termelőket, sok korábbi cég ebben ment tönkre. A Wanger a vállalkozás kezdete óta meghatározta a magas minőséget, és folyamatosan fejlesztette a csincsilla tartási, a takarmányozási, és a tenyésztési technológiáját.

A Royal Blue eljárással pedig forradalmasította a prémkikészítést, ezért a világ minden részéből kapnak prémeket kikészítésre. A központi telepükön 2500 tenyészanyát tartanak, mindegyik példány állami törzskönyvvel rendelkezik. Ezt a létszámot tervezik három év alatt hatezerre növelni .

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Pocok után jön a hörcsöginvázió?! Míg 2014-ben a mezei pockok felszaporodása okozott aggodalmat a gazdák körében, most egy újabb rágcsáló, a hörcsög jelenthet komoly veszélyt. Békés me...
Eltűnik egy állattenyésztési ágazat a déli szomszé... Szerbiában immáron tilos azért tenyészteni állatokat, hogy szőrméjüket ruhakészítésre használják fel. A déli szomszéd országban január 1-én lépett éle...
Fontos tudnivalók a lovas fedeztetési idény kapcsá... Sokszor hallhattunk már olyan történetekről, ahol a gazda kinéz a lovának fedeztetés céljából egy tenyészmént, viszont az idő előrehaladtával, és a f...
A madár, amely több millió rágcsáló levadászásával... Több mint 4 millió mezei rágcsálót pusztítottak el a legutóbbi szezonban a hazai településeken telelő fülesbaglyok. Az általuk kiirtott rágcsálók öss...
Több helyen is változott az állati szaporítóanyagg... Megjelent az Európai Bizottság az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése,...
A tenyésztés fejlődését segíti a monori kisállatbö... A kisállattenyésztés fejlődését segíti a monori kisállatbörze vasárnap átadott új helyszíne - mondta Nagy István agrárminiszter a vásár megnyitóján. ...