Márciusi agrárhíreink közül válogattuk ki azokat, amelyek a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban jelentek meg. Ezekben írtunk az állattartó telepek járványvédelmének korszerűsítésére kiírt pályázatról, a 250 millió magyar költségvetési forintból építendő kenyai mintafarm-hálózat létrehozásáról, a támogatott agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatokban korlátozásokhoz kötött a növényvédőszer-használat változásairól és a sok termelő pénzügyi helyzetét érintő Közös Agrárpolitika fejleményeiről. Itt az áprilisi agrártámogatások hírösszefoglaló, amihez nagyon jó olvasást kívánunk!
Megduplázták a pályázati pénzt az állattartó telepek járványvédelmének korszerűsítésére
A sertés- és baromfitartók számára 2021. április 26-tól újra megnyílik az állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére kiírt pályázat. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az elmúlt időszakban a sertés- és a baromfitartók súlyos kihívásokkal találták magukat szemben. Az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza megjelenése és terjedése felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai állattartó telepek állategészségügyi színvonalát emelni szükséges. A különböző járványos állatbetegségek kockázata bizonyos technológiák alkalmazásával jelentősen csökkenthető. Az ilyen jellegű fejlesztések azonban jelentős költségráfordítást igényelnek a baromfi- és sertéstartóktól – írta az Agrárminisztérium. Az agrártárca a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében hirdette meg 2020 tavaszán a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott, és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető sertés– és baromfitelepek számára a „Baromfi és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című pályázati felhívást. A VP2-4.1.1.7-20 keretében járványvédelemhez kapcsolódó állattartó telepi épületek kialakítására, felújítására, illetve az állatbetegségek kockázatát csökkentő eszközök, gépek beszerzésére volt lehetőség.
Ó, Afrika: 250 millióból épít mintafarm-hálózatot Kenyában Magyarország
A szocializmusban számos afrikai nemzet fiataljait fogadta Magyarország egy bő költségvetésű agrár-ösztöndíj program keretében. A nálunk végzett diákok közül később sokan előkelő pozíciókba kerültek a hazájukban. Nemcsak ők vitték a magyarok jó hírét a fekete kontinensre, a konzerviparunk is ismert volt az észak-afrikai térségben. A 2019-ben létrejött Afrika-stratégiával ismét feléledhetnek ezek a kapcsolatok. A 22 pontos terv része az oktatás, a mezőgazdasági technológia-transzfer, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Komoly támogatási források is rendelkezésre állnak a külpiacon terjeszkedni vágyó hazai cégek számára: 2 milliárd forintos keret biztosított a kijutásra, 23 milliárd pedig az ottani terjeszkedésre használható fel. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent 1080/2021. (II. 27.) kormányhatározat szerint Ghána után Kenyában folytatódik a külföldi mintafarmok kialakítása.
A terv összesen 8 országot tartalmaz, a következő célpont Uganda és Etiópia lehet.
A Magyar Nemzet értesülése szerint egy-egy mintafarm átlagosan évi 20-40 millió forint támogatást kaphat. A kenyai üzemre 5 éven át évi 49,1 millió forint költségvetési támogatást biztosít a magyar kormány. Itt elsősorban fajtakísérletekre kerül sor, amihez szaporítóanyagokat, növényvédő és termésnövelő anyagokat biztosít Magyarország, továbbá a mintafarmon bemutatnak egyéb agrár- és élelmiszeripari termékeket és környezetügyi technológiákat. Ezek helyi regisztrációjának és forgalomba hozatalának érdekében megállapodást kell kötni az érintett állam hatóságaival – áll a rendeletben. A projekt eredményeit a további terjeszkedéshez lehet felhasználni – írja a rendelet.
A tiltott permetező hatóanyagok listája az AKG-ben
Megjelent az agrár-környezetgazdálkodásban használható 2021-ben érvényes tiltó lista. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázati felhívásokban a növényvédőszer-használat korlátozásokhoz kötött. Általában tilos a glifozátot tartalmazó készítmények alkalmazása. Több előíráscsoportban a mezotrion is tiltott hatóanyag. A mankocebet nemcsak az AKG területeken nem látja szívesen a hatóság, azokon kívül is idén lehet utoljára bevetni. Vannak növények, amelyekben még a strobilurinok is kerülendők. Ültetvényekben pedig nemcsak az általános rovarölők, de egyes biológiai készítmények is fekete listán vannak. Az Európai Közösség a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre szolgáló – hosszú távon is „fenntartható” közös agrárpolitika, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarország számára új kihívást jelentett.
Hazánk a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett.
Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából 2002-ben – hazai költségvetésből finanszírozott – Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) indult el. A csatlakozást követően 2004–2009 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) belül, 2009–2014 között pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az Agrár-környezetgazdálkodási programhoz való csatlakozásra. 2015 őszén a Vidékfejlesztési Program (VP) keretén belül is lehetőség nyílt AKG agrártámogatások igénylésére.
Célegyenesben a KAP-reform tárgyalások Brüsszelben
Belgium fővárosában, Brüsszelben tartotta március 22-23-i ülését a Mezőgazdasági és Halászati Tanács. Ezen az uniós mezőgazdasági miniszterek intenzív egyeztetéseket folytattak a Közös Agrárpolitika reformjáról is. A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett. A magyar kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy stabil kereteket biztosítson a hazai agrárium és a gazdák számára – mondta Nagy István agrárminiszter. A tárca közleménye szerint az Európai Bizottság 2018 júniusában tett javaslatot az új uniós Közös Agrárpolitika jogi kereteire. A tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament 2,5 év tárgyalásai után, 2020 októberében fogadták el kapcsolódó álláspontjaikat. Ez alapján kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések az uniós intézmények között.
Magyarország alapvetően három elvárást támasztott az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatban:
- kellően ambiciózus költségvetés,
- megfelelő szakpolitikai eszközök és
- gyakorlatban végrehajtható, gazdabarát szabályok.
A politikus szerint az első cél teljesült, hiszen a tavalyi év végén elfogadott 7 éves uniós költségvetési megállapodás megfelelő nagyságú forrásokat biztosít a mezőgazdasági ágazat számára. Úgy vélekedett, hogy az uniós agrárpolitikát ért politikai támadások ellenére 2027-ig adottak a pénzügyi keretek.
Dől a lé a magyar gyümölcstermesztésre: 15 milliárd forintos támogatás
A folyamatosan bővülő piaci igények kiszolgálásához elengedhetetlen a korszerű termesztéstechnológiák alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, a termésátlagok és a minőség javítása, valamint az öntözött ültetvények területének növelése. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt, mikor bejelentette, hogy 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. A politikus arról is beszélt, hogy a korszerű ültetvényeken évről évre biztonságosan és magas minőségben lehet termelni, ami növeli a gazdák versenyképességét, illetve jövedelembiztonságát. Nagy István arra is kitért, hogy az Agrárminisztérium 2020 novemberében bejelentett eredeti szándéka szerint 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek alapján – sikeres pályázat esetén – a nyertesek már a 2021 őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait.
Agrártámogatások bővebben
További, az agrártámogatások témájában megjelent anyagainkat ezen a hivatkozáson lehet és nagyon érdemes elolvasni.
