A madárinfluenza lehet a példa a sertéspestis megelőzéséhez

Megszenvedték az állattartók a madárinfluenza fertőzés következményeit. A tapasztalatok azonban hasznosak lehetnek a sertéspestis megelőzéséhez. Mivel a betegség gyakorlatilag már a magyar határon van, muszáj ellene védekezni. Lássuk, hogyan!

Az afrikai sertéspestis (ASP) hazai megjelenésének megelőzéséről érdemes már most gondoskodni.

Ahogy azt korábban megírtuk, december 6-án a NÉBIH közölte, hogy a záhonyi határállomáson lekapcsolt sertéshúsból vett mintában az ASP nyomaira bukkantak.

Komolyabb odafigyelés kell a sertéspestis megelőzéséhez - Fotó: Pixabay, Ortrun Lenz
Komolyabb odafigyelés kell a sertéspestis megelőzéséhez – Fotó: Pixabay, Ortrun Lenz

A szakemberek szerint a betegség nem a fertőzött vaddisznó-állományok gyors vándorlásával jelentkezik száz kilométerenként, hanem az ember hurcolja a fertőzött élelmiszereket egyik országból a másikba. Ha pedig ezt nem észlelik, nem cselekednek időben, akkor bizony a betegség pillanatok alatt érinti egy régió vagy egy egész ország sertés- és vaddisznó-állományát – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Mit tesznek a sertéspestis megelőzéséhez?

Magyarországon már jóval a záhonyi eset előtt megtették a szükséges óvintézkedéseket. Krzyzewsky Nóra, a Bonafarm Zrt. minőségirányítási igazgatója például egy konferencián felsorolta, hogy a cég sertéstelepein milyen korlátozó, megelőző szabályokat léptettek életbe az idén. Így a feleslegesnek ítélt járművek nem hajthatnak be, az alkalmazottak minimális, korlátozott körű élelmiszert vihetnek be. Továbbá hulladékégetőket helyeztek üzembe, szigorították a helyi járványügyi és higiéniai előírásokat, valamint a sertésekkel, a takarmánnyal foglalkozó munkatársakat, a biztonsági szolgálat tagjait, a sofőröket az ASP-vel kapcsolatos oktatásban részesítették. Az oktatási anyagokat eljuttatták a partnervállalkozásaikhoz is.

Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője ugyanitt elmondta, hogy mivel a sertéspestis ellen vakcinázás nincs, jelen helyzetben ez a legtöbb, amit egy vállalat a megelőzés érdekében megtehet. Azt is hozzátette, hogy már a lengyel fővárostól, Varsótól alig száz kilométerrel délebbre is megjelent a betegség.

Mik lehetnek a következmények?

Azok az országok – legyen az európai vagy a kontinensen kívüli –, amelyek magyar sertéshúst és/vagy húskészítményeket importálnak, azonnal leállítják a magyar áruk behozatalát. Ezek pedig feltehetően bennragadnak a belföldi piacon. Az egyéb piaci, vágóhídi lehetséges veszteségeket egyelőre nehéz kiszámolni. A baj bekövetkezése esetén várható az állami kártalanítási alap létrejötte.

A sertéspestis magával ránthatja a baromfiágazatot is

Közel egy éve jelent meg a hazai baromfitartóknál a madárinfluenza, amit érdemes párhuzamba állítani a sertéspestis megelőzéséhez.

A tavalyi szárnyasbetegség után nagyjából egy év kellett ahhoz, hogy a termelés és a piaci helyzet valamennyire rendbe jöjjön. Azonban Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke megjegyezte: ha sertéspestis idehaza is kitör, és a húsáruk bennragadnak a magyar piacon, az a baromfiágazat forgalmára is jelentősen kihathat.

A BTT-elnök felsorolta, hogy az ágazat milyen hatásokkal szembesült:
  • rengeteg, úton lévő, a külpiaci partnerek felé tartó szállítmány leállt a kitörés bejelentésének idején
  • hárommillió állat kényszervágására került sor
  • a telepek felfüggesztették működésüket
  • nem volt lehetséges egy ideig az állatok újratelepítése
  • más telepeken a túltartás volt jellemző
  • a vágóhidak kényszerből nem üzemeltek.

Összességében 20 milliárd forintos kár érte a baromfiágazatot, ám a kártalanítás egyes érintettek esetében még mindig folyamatban van – mondta.

Oktatás és a szabályok betartása kell a sertéspestis megelőzéséhez

A szakemberek szerint rövid távon az oktatással és a jogszabályok telepi betartásával és hatósági betartatásával lehet elejét venni a fertőzésnek. Hosszabb távon pedig a beruházással, a modern, korszerű technológiákkal, biztonsági eszközökkel felszerelt telepekkel, valamint a folyamatos hatósági ellenőrzésekkel lehet hatásosan védekezni.

Ahogy növekedik az üzemméret, úgy fokozódik a járványveszély is. Tavaly főleg azokon a baromfitelepeken jelent meg hirtelen a betegség, amelyeknél nem védekeztek megfelelően, vagy korábban semmilyen biztonsági intézkedés nem történt.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Czerván György: megfordult a sertésállomány évek ó... Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ez...
Változó eredményesség a Tolna megyei sertéstenyész... Általában nullszaldóval vagy kisebb nyereséggel zárták a tavalyi évet a Tolna megyei sertéstenyésztő vállalkozások. 2014 második felében az oroszorszá...
Olcsó a hízó Szerbiában! Évek óta nem volt ilyen alacsony Szerbiában a hízósertés ára, mint az idei év elején. Jelenleg 255-270 forintnak megfelelő dinárért adják a hízókat ki...
Folyamatosan növekszik a sertéslétszám Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon. 2012-...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...