A mezőhegyesi ménesbirtok – új nevén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – és az ott folyó szakmai munka etalonnak számít a lótartás világában.
A lótartás központi eleme a takarmányozás. A lovak legelőn tartása mellett kiemelt jelentőségű a legelő melletti kiegészítés, illetve az istállózó tartás esetén követendő ellátás. Tudni kell, hogy az állatok étrendjét is az életkor, az évszakok és az igénybevétel határozza meg.
„A nyári időszakra jellemző egyre melegebb és csapadékszegényebb időjárás következtében csak legeléssel a lovak tápanyagigénye nem fedezhető, ezért széna-, illetve abrakkiegészítést is kapnak” – összegzi a mezőhegyesi tapasztalatokat Kistermelők Lapjának nyilatkozva Bardóczky Veronika lótenyésztési osztályvezető.
Kritikus csoportok a legelőn
Ez azért is fontos, mert a legelőn tartott lovaik szinte mind kritikus csoportba tartoznak takarmányozás szempontjából: vagy csikót nevelő kancákról, vagy fiatal, növekedésben lévő egyedekről van szó – írja a cikk nyomán a magyarmezogazdasag.hu.
A tápanyagszükségletüket maximálisan ki kell elégíteni, nem lehet ez fejlődést vagy éppen termékenyülést korlátozó tényező.
A széna – nyári időszakban fűszéna, téli időszakban lucernaszéna is –, illetve az abrak (zab és árpa) etetésén felül nagyon fontos az ásványi anyagok folyamatos pótlása is, amit például nyalósók elhelyezésével biztosítanak.
A tenyészkancáknak általában a tenyészetekben évente egy csikót egészségesen világra kell hozniuk, és fel kell nevelniük, majd eközben már egy újabb vemhesség kezdődik, emiatt mindenképpen szükséges a kiegészítő takarmányozás. Ez Mezőhegyesen elsősorban korlátlan mennyiségű fűszéna (főleg a téli időszakban), másodsorban abraktakarmányként szemestakarmány vagy táp. Az évjárati csikóktól elvárják a növekedési potenciál maximális kihasználását, emiatt Mezőhegyesen is ezt az összeállítást etetik.
Fontos a korlátlan szénamennyiség
A téli időszakban sokkal fontosabb a korlátlan szénamennyiség, ilyenkor javasolt a sárgarépával való kiegészítés. Az abraktakarmány mennyiségét pedig elsősorban nem az évszakhoz, hanem az igénybevételhez vagy a tenyésztési időszakhoz kell kötni.
Fontos kérdés az is, hogy istállózzuk-e a lovat. Ha rideg tartásban vannak az állatok, akkor magasabb az energiaszükségletük, hiszen fűteniük kell magukat.
Kiegészítő energiával „felturbózva”
Amennyiben nem legelőn tartjuk az állatot, általában a napi kétszeri vagy háromszori fűszéna etetését javasolják a szakemberek, illetve szintén legalább kétszeri vagy háromszori abraktakarmány etetését speciális igénybevételhez szükséges kiegészítéssel: vagyis vitaminokkal, ásványi anyagokkal, kiegészítő energiával „felturbózva”.
A legalapvetőbb abraktakarmány a zab, de egyre többen helyezik előtérbe az árpa etetését a magasabb fehérjetartalom miatt, illetve a lovak nyugalmának elősegítése érdekében. Ezen kívül többen etetnek korpát és különböző tápkeverékeket, amelyek müzli vagy pellet formában kaphatók.
„Az alaptakarmány Magyarországon jellemzően szemestakarmány, zab vagy árpa, lehetőleg roppantott formában. A kukorica etetése lovakkal kis mennyiségben nagy gondot nem okozhat, de nem javasolt, mivel oszteokondrózis (OCD) alakulhat ki a magas keményítőtartalma miatt” – hangsúlyozzák a ménesbirtok szakemberei.
A takarmány mellett fontos, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ihassanak.
A takarmányadagokat a ló fajtája, kora, hasznosítása határozza meg, de átlagosan egy felnőtt ló 3 kg szemestakarmányt fogyaszt el egy nap alatt, versenyző lovak ennél többet, könnyebb munkát végző lovak kevesebbet.
Azt szokták mondani, hogy a jó lovasember szemmel etet, nem kilóra, tehát látja a ló igényeit. A Nutritional Research Council (NRC) által kiadott táblázatok alapján azonban mindenki kiszámolhatja lovának igényét az egyes összetevők, makro- és mikroelemek, valamint aminosavak vonatkozásában.
Takarmányozás különböző életkorokban: a csikó
Születését követően a csikó az első néhány hónapban elsősorban az anyja tejét fogyasztja, és ismerkedik az anyja által felvett takarmányokkal – hangsúlyozza Bardóczky Veronika. Egyedi takarmányozásról, illetve napi szükségletről a 4. hónaptól van értelme beszélni.
A csikó méretének növekedésével összhangban kell az első takarmányozott hónapokban növelni a fejadagot. Nagyon fontos a választás időpontja, ami körülbelül 6 hónapos korban van, ezt követően már csak a takarmányozástól függ a csikó fejlődése.
Kiemelten fontos a választástól az 1 éves korig való takarmányozás, ekkor használhatjuk ki a lehető legjobban a növekedési potenciált.
Nagy általánosságban elmondható, hogy 1,5 és 3 éves kor között az abraktakarmány mennyisége a megfelelő beltartalom mellett csökkenthető, de ez minden esetben fajtától és egyedtől is függ. 3 éves kort követően pedig többnyire megkezdődik a kiképzés (kivéve a versenylovak esetében, ahol ez hamarabb indul), ezt követően a ló képzési intenzitásától függ a további takarmányozás.
A tenyészkanca
A tenyésztési idény kezdetén egy általánosan jó kondícióban lévő, egészséges kanca nem igényel különleges takarmányozást a többi egyedhez képest.
A vemhesség első harmadában szintén nincs a lónak plusz energiaigénye a vehemépítéshez, a második trimeszter elejétől azonban javasolt a takarmányadag növelése, különösen figyelve a kálcium-foszfor és a réz-cink-mangán arányára.
A vemhesség utolsó hónapjában viszont érdemes enyhén csökkenteni a takarmányt, mivel a túlsúlyos kanca nehezebben ellik – figyelmeztetnek a szakemberek.
És a mének?
A fedezőmének esetén, a fedeztetési idényt megelőző két hónapban már növelni kell a takarmánymennyiséget. Így az elfogyasztott energia és a fehérje mennyiségét is – mondja a lótenyésztési osztályvezető. A fedeztetési idény megkezdésekor pedig további növelés szükséges a mén igénybevételétől függően.
Ilyenkor lucerna- és tápkiegészítés javasolt, illetve a kancákhoz hasonlóan béta-karotint és E-vitamint lehet adni a fedeztetési idényben. Esetleg tojást és csíráztatott zabot, amelyek a fehérjetartalmuk miatt kiválóak ebben az időszakban.
Sportoló lovak
A sportolóknak, legyenek emberek vagy lovak, speciális étrenden kell élniük, amely igazodik a pihenő, felkészülési vagy versenyidőszakhoz.
„A sportoló lovak számára a versenyidőszak intenzívebb takarmányozást igényel” – hangsúlyozzák a mezőhegyesi szakemberek. A versenynaptár kialakításával az edzéstervet is összeállítják, ami meghatározza az időszak takarmányigényét is.
Általánosságban elmondható, hogy magas szinten versenyző lovak nemcsak szemestakarmányon és szénán élnek, hanem szükség van a lótápokra és termékkiegészítőkre is. Ezekből óriási termékkínálat érhető el a piacon. A ló igényeihez mérten kiválasztható, hogy kondicionáló vagy magas energiatartalmú, lassú felszívódású, esetleg magas rosttartalmú tápra van-e szüksége az állatnak.
A sportoló lovaknál különösen oda kell figyelni arra, hogy minél többször, kis adagban takarmányozzák őket (akár napi ötszöri etetés), és elegendő mennyiségű szénát kapjanak!
Ezeknél a magasabb igénybevételű egyedeknél ugyanis fennáll a gyomorfekély kialakulásának a veszélye. Szomorú, de a gyomorfekély a versenylovak 90%-át érinti életük során. Szerencsére ezt a betegséget rendszeres rostfogyasztással megelőzni, illetve gyomorvédő gyógyszerekkel és takarmány-kiegészítőkkel kezelni is lehet.
