Lótartás: takarmányozás életkor, nem és évszakok szerint

A mezőhegyesi ménesbirtok – új nevén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – és az ott folyó szakmai munka etalonnak számít a lótartás világában.

A lótartás központi eleme a takarmányozás. A lovak legelőn tartása mellett kiemelt jelentőségű a legelő melletti kiegészítés, illetve az istállózó tartás esetén követendő ellátás. Tudni kell, hogy az állatok étrendjét is az életkor, az évszakok és az igénybevétel határozza meg.

A takarmány mellett fontos, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ihassanak
A takarmány mellett fontos, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ihassanak (Fotó: Pixabay)

„A nyári időszakra jellemző egyre melegebb és csapadékszegényebb időjárás következtében csak legeléssel a lovak tápanyagigénye nem fedezhető, ezért széna-, illetve abrakkiegészítést is kapnak” – összegzi a mezőhegyesi tapasztalatokat Kistermelők Lapjának nyilatkozva Bardóczky Veronika lótenyésztési osztályvezető.

Kritikus csoportok a legelőn

Ez azért is fontos, mert a legelőn tartott lovaik szinte mind kritikus csoportba tartoznak takarmányozás szem­pontjából: vagy csikót nevelő kancákról, vagy fiatal, növekedésben lévő egyedekről van szó – írja a cikk nyomán a magyarmezogazdasag.hu.

A tápanyagszükségletüket maximálisan ki kell elégíteni, nem lehet ez fejlődést vagy éppen termékenyülést korlátozó tényező. 

A széna – nyári időszakban fűszéna, téli időszakban lucernaszéna is –, illetve az abrak (zab és árpa) etetésén felül nagyon fontos az ásványi anyagok folyamatos pótlása is, amit például nyalósók elhelyezésével biztosítanak.

A tenyészkancáknak általában a tenyészetekben évente egy csikót egészségesen világra kell hozniuk, és fel kell nevelniük, majd eközben már egy újabb vemhesség kezdődik, emiatt mindenképpen szükséges a kiegészítő takarmányozás. Ez Mezőhegyesen elsősorban korlátlan mennyiségű fűszéna (főleg a téli időszakban), másodsorban abraktakarmányként szemestakarmány vagy táp. Az évjárati csikóktól elvárják a növekedési potenciál maximális kihasználását, emiatt Mezőhegyesen is ezt az összeállítást etetik.

Fontos a korlátlan szénamennyiség

A téli időszakban sokkal fontosabb a korlátlan szénamennyiség, ilyenkor javasolt a sárgarépával való kiegészítés. Az abraktakarmány mennyiségét pedig elsősorban nem az évszakhoz, hanem az igénybevételhez vagy a tenyésztési időszakhoz kell kötni.

Fontos kérdés az is, hogy istállózzuk-e a lovat. Ha rideg tartásban vannak az állatok, akkor magasabb az energiaszükségletük, hiszen fűteniük kell magukat.

Kiegészítő energiával „felturbózva”

Amennyiben nem legelőn tartjuk az állatot, általában a napi kétszeri vagy háromszori fűszéna etetését javasolják a szakemberek, illetve szintén legalább kétszeri vagy háromszori abraktakarmány etetését speciális igénybevételhez szükséges kiegészítéssel: vagyis vitaminokkal, ásványi anyagokkal, kiegészítő energiával „felturbózva”.

A legalapvetőbb abraktakarmány a zab, de egyre többen helyezik előtérbe az árpa etetését a magasabb fehérjetartalom miatt, illetve a lovak nyugalmának elősegítése érdekében. Ezen kívül többen etetnek korpát és különböző tápkeverékeket, amelyek müzli vagy pellet formában kaphatók.

„Az alaptakarmány Magyarországon jellemzően szemestakarmány, zab vagy árpa, lehetőleg roppantott formában. A kukorica etetése lovakkal kis mennyiségben nagy gondot nem okozhat, de nem javasolt, mivel oszteokondrózis (OCD) alakulhat ki a magas keményítőtartalma miatt” – hangsúlyozzák a ménesbirtok szakemberei.

A takarmány mellett fontos, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ihassanak.

A jó lovasember szemmel etet, nem kilóra, tehát látja a ló igényeit
A jó lovasember szemmel etet, nem kilóra, tehát látja a ló igényeit (Fotó: Pixabay)

A takarmányadagokat a ló fajtája, kora, hasznosítása határozza meg, de átlagosan egy felnőtt ló 3 kg szemestakarmányt fogyaszt el egy nap alatt, versenyző lovak ennél többet, könnyebb munkát végző lovak kevesebbet.

Azt szokták mondani, hogy a jó lovasember szemmel etet, nem kilóra, tehát látja a ló igényeit. A Nutritional Research Council (NRC) által kiadott táblázatok alapján azonban mindenki kiszámolhatja lovának igényét az egyes összetevők, makro- és mikroelemek, valamint aminosavak vonatkozásában.

Takarmányozás különböző életkorokban: a csikó

Születését követően a csikó az első néhány hónapban elsősorban az anyja tejét fogyasztja, és ismerkedik az anyja által felvett takarmányokkal – hangsúlyozza Bardóczky Veronika. Egyedi takarmányozásról, illetve napi szükségletről a 4. hónaptól van értelme beszélni.

A csikó méretének növekedésével összhangban kell az első takarmányozott hónapokban növelni a fejadagot. Nagyon fontos a választás időpontja, ami körülbelül 6 hónapos korban van, ezt követően már csak a takarmányozástól függ a csikó fejlődése.

Kiemelten fontos a választástól az 1 éves korig való takarmányozás, ekkor használhatjuk ki a lehető legjobban a növekedési potenciált.

Nagy általánosságban elmondható, hogy 1,5 és 3 éves kor között az abraktakarmány mennyisége a megfelelő beltartalom mellett csökkenthető, de ez minden esetben fajtától és egyedtől is függ. 3 éves kort követően pedig többnyire megkezdődik a kiképzés (kivéve a versenylovak esetében, ahol ez hamarabb indul), ezt követően a ló képzési intenzitásától függ a további takarmányozás.

Kiemelten fontos a választástól az 1 éves korig való takarmányozás, ekkor használhatjuk ki a lehető legjobban a növekedési potenciált
Kiemelten fontos a választástól az 1 éves korig való takarmányozás, ekkor használhatjuk ki a lehető legjobban a növekedési potenciált (Fotó: Pixanay)

A tenyészkanca

A tenyésztési idény kezdetén egy általánosan jó kondícióban lévő, egészséges kanca nem igényel különleges takarmányozást a többi egyedhez képest.

A vemhesség első harmadában szintén nincs a lónak plusz energiaigénye a vehemépítéshez, a második trimeszter elejétől azonban javasolt a takarmányadag növelése, különösen figyelve a kálcium-foszfor és a réz-cink-mangán arányára.

A vemhesség utolsó hónapjában viszont érdemes enyhén csökkenteni a takarmányt, mivel a túlsúlyos kanca nehezebben ellik – figyelmeztetnek a szakemberek.

És a mének?

A fedezőmének esetén, a fedeztetési idényt megelőző két hónapban már növelni kell a takarmánymennyiséget. Így az elfogyasztott energia és a fehérje mennyiségét is – mondja a lótenyésztési osztályvezető. A fedeztetési idény megkezdésekor pedig további növelés szükséges a mén igénybevételétől függően.

Ilyenkor lucerna- és táp­kiegészítés javasolt, illetve a kancákhoz hasonlóan béta-karotint és E-vitamint lehet adni a fedeztetési idényben. Esetleg tojást és csíráztatott zabot, amelyek a fehérjetartalmuk miatt kiválóak ebben az időszakban.

Sportoló lovak

A sportolóknak, legyenek emberek vagy lovak, speciális étrenden kell élniük, amely igazodik a pihenő, felkészülési vagy versenyidőszakhoz.

„A sportoló lovak számára a versenyidőszak intenzívebb takarmányozást igényel” – hangsúlyozzák a mezőhegyesi szakemberek. A versenynaptár kialakításával az edzéstervet is összeállítják, ami meghatározza az időszak takarmányigényét is.

Általánosságban elmondható, hogy magas szinten versenyző lovak nemcsak szemestakarmányon és szénán élnek, hanem szükség van a lótápokra és termékkiegészítőkre is. Ezekből óriási termékkínálat érhető el a piacon. A ló igényeihez mérten kiválasztható, hogy kondicionáló vagy magas energiatartalmú, lassú felszívódású, esetleg magas rosttartalmú tápra van-e szüksége az állatnak.

A sportoló lovaknál különösen oda kell figyelni arra, hogy minél többször, kis adagban takarmányozzák őket (akár napi ötszöri etetés), és elegendő mennyiségű szénát kapjanak!

Ezeknél a magasabb igénybevételű egyedeknél ugyanis fennáll a gyomorfekély kialakulásának a veszélye. Szomorú, de a gyomorfekély a versenylovak 90%-át érinti életük során. Szerencsére ezt a betegséget rendszeres rostfogyasztással megelőzni, illetve gyomorvédő gyógyszerekkel és takarmány-kiegészítőkkel kezelni is lehet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Ha nem a magyar állam működteti, szétesik "Ha nem a magyar állam működteti Mezőhegyest, az egész szétesik" – mondta sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az áll...
Indul a mezőhegyesi öntözési mintaprogram 8,5 mill... Nemzeti öntözési mintaprogram kezdődik a mezőhegyesi ménesbirtok használatában lévő 5500 hektáros területen. A beruházás 8,5 milliárd forint állami t...
Robotok a mezőhegyesi ménesbirtokon: nagy lehetősé... Az MI-stratégia egyik fő eleme a mesterséges intelligencia alkalmazása az agrárgazdaság hatékonyabbá tételében. Az Agrár Adat Keresztrendszer, amelye...
22 milliárdért fejleszt öntözőrendszert Mészáros L... Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság tender...
Átépül és szépül Mezőhegyes: a Nemzeti Ménesbirtok... A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 11-es majori szarvasmarhatelepe 1980-ban kezdte meg működését holstein-fríz fajtájú szarvasmarhákkal a Béké...