Egy tanulmány szerint az Európa több területén működő visszatelepítési- illetve védelmi programok hatására nagyon sok vadon élő állatfaj populációja növekszik. Szürke farkasok, európai hódok, kúpos fókák, európai bölények állományai erősödtek meg jelentősen. Ez igaz a mennyiségükre és a geológiai elterjedési területükre vonatkozóan is. A Rewilding Europe természetvédelmi csoport által megrendelt tanulmány 50 fajt vizsgált meg, ennek eredménye mutatta meg a sikereket.
A BBC cikkét szemlézve a Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a munkában az Londoni Zoológiai Társaság (ZSL), a BirdLife International (nemzetközi madárvédelmi civil szervezet) és az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) vett részt. A 2022-es jelentés az európai vadvilág visszatérésről (European Wildlife Comeback Report) olyan korábbi kutatásokra épül, melyeket 2013-ban végeztek. Főleg olyan fajokra fókuszáltak, melyek az elmúlt 40-50 évben regenerálódtak.
„Ez a jelentés nem csak arra világít rá, hogy melyik európai vadállat fajok térnek vissza, hanem arra is, mi áll a sikerességük mögött” – mondta a Rewilding Europe nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója, Frans Schepers.
„A sikertörténetekből tanulva maximalizálhatjuk a vadállatok visszatérését mindenütt. A jelentés azt is megmutatja, hogy több területen is keményen kell dolgozni ahhoz, hogy ez a visszatérés folyamatos legyen, és még több faj előnyére szolgálhasson.”
Sikeres visszatelepítés a farkasoknál
A szürke farkasok támogatása az egyik legnagyobb sikertörténet a jelentés szerint. Ezek a ragadozók Európa szinte minden részén előfordultak a 18. század vége előtt, amikor is drasztikusan visszaesett a számuk, miközben az emberi népesség nőtt. Mostanra Európa számos régiójában újra megjelentek, számuk pedig 1800 százalékkal nőtt 1965 és 2016 között. Néhány skandináv országban már engedélyezték is farkasok gyérítését a haszonállatok védelme érdekében.
A madárfajok közül az apácalúd, a fakókeselyű, a nagy kócsag és a borzas gödény populációi ugyancsak növekedést mutatnak. A Rewilding Europe szerint ezek mögött olyan jogi szabályozások állnak, melyek az Európai Unió madár- és élőhelyvédelmi irányelvein keresztül születtek, és megváltoztatták az politikát és a területhasználatot.
Azonban nem minden faj esetében ilyen pozitív a kép. A gyűrűsfóka jövője bizonytalan, mivel a szaporodásra használt területei vészesen megfogyatkoztak a csökkenő jégborításnak miatt – mutatott rá a jelentés.
“Ez a jelentés optimizmusra ad okot, és azt mutatja, hogy ha esélyt adunk, illetve megfelelően felépített természetvédelmi erőfeszítéseket teszünk, a vadvilág helyreállhat.” – mondta el Sophie Ledger, a ZSL Zoológiai Intézetének munkatársa, a jelentés vezető szerzője.
