Listán a pártok: melyiknek és mennyire fontos az agrárpolitika?

A mezőgazdaság fejlesztésének irányaiban jelentősen eltér az ellenzéki és a kormánypártok véleménye. A választás után összefoglaljuk, melyik parlamenti párt milyen programokkal lendítené fel a mezőgazdaságot. Vajon milyen irányban változtatnának a pártok az agrárpolitika terén?

A felsorolás a Népszava cikke alapján készült, és nem tükrözi a Magro.hu szerkesztőségének véleményét.

Vajon milyen irányban változtatnának a pártok az agrárpolitika terén?
Vajon milyen irányban változtatnának a pártok az agrárpolitika terén?
Fidesz-KDNP

Az elmúlt nyolc évben kormányon lévő Fidesz–KDNP az elmúlt ciklushoz hasonlóan most sem készített választási programot. Az agráriumban elért eredményekről a földművelésügyi tárca a „Szövetségben a magyar mezőgazdaságért” tájékoztató kiadványában ír. Eszerint a magyar mezőgazdaságban kedvező folyamatok indultak el, erősödik az ágazat, és agrárfronton sereghajtóból az unió éllovasai lettünk. Összegzésképpen nem látják szükségét a változásoknak. Nagy eredménynek tekintik, hogy megakadályozták a külföldi “spekulánsok” földhöz jutását, bár a földtörvény ilyen értelmű változtatását az Európai Bizottság és az Európai Bíróság is elmarasztalta. A kormányzó párszövetség másik kiemelten kezelt területe az élelmiszerminőség. Azon kívül, hogy fenntartanák a génmódosított fajták (GMO) termelésének tiltását, kiállnak azért, hogy „megszűnjön a kettős mérce, és a multinacionális cégek ne forgalmazhassanak rosszabb minőségű élelmiszereket hazánkban”.

Jobbik

A Jobbik a támogatáspolitikát, a birtokpolitikát és a jogszabályokat is úgy módosítaná, hogy a változások a hazai agrárium szereplői és a teljes magyar vidék számára a lehető legjobb eredményt hozzák. Javítaná a növénytermesztést, miközben növelné az állattenyésztés arányát is. A vidékre és az agráriumra fordítható forrásoknál négy év alatt megfordítaná a most tapasztalható aránytalanságot, ugyanis szerintük jelenleg a pénzek kétharmadát a legtehetősebb 10 százalék viszi el. Az ellenzéki párt a mára kialakult struktúrát lebontaná és ezen keresztül a családi gazdaságokat erősítenék meg. Különös jelentősége kell, hogy legyen a hazai alapanyagból készült, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszernek, mely újra hazánk védjegye lehet Európában és a világban – írta programjában a Jobbik. Súlyos problémának tartják, hogy a magyar falu ma sokaknak az elmaradottságot és a reményvesztettséget jelenti, miközben kormányzati odafigyeléssel ezen a téren is jelentős fordulat lenne elérhető.

MSZP-Párbeszéd

A pártszövetség szerint az országot égbekiáltó különbségek, súlyos regionális és társadalmi egyenlőtlenségek jellemzik. A párt célja, hogy felértékelődjön a magyar vidék, és megszűnjenek a területi egyenlőtlenségek. Ennek érdekében véget vetnének a spekulációs célú földvásárlásnak. Felülvizsgálnák a földeladásokat és az állami földbérlet-pályázatokat. A spekulánsoktól pedig visszavennék és a helyi gazdáknak adnák a földet. A területalapú jövedelemkiegészítő támogatásokért cserébe minden mezőgazdasággal foglalkozónak foglalkoztatási kötelezettséget írnának elő, ezzel érdekeltté téve a vállalkozókat a helyi gazdaság fejlesztésében. Támogatnák az ökológiai gazdálkodás elterjedését, adó- és járulékkedvezménnyel segítenék a legszegényebb térségekben vállalkozást indítókat. Visszaállítanák a vízitársulási rendszert, ami szerintük olcsó és környezetbarát öntözési feltételeket alakítana ki. Az MSZP is tiltaná a génmódosított növények termesztését.

Demokratikus Koalíció

A DK versenyképes, árutermelő, egészséges élelmiszert előállító és környezetbarát mezőgazdaságot alakítana ki, amely egyúttal a foglalkoztatás bővítéséhez is hozzájárul. A munkahelyteremtést a meglévő mezőgazdasági termelés fenntartásával, illetve a kertészet és az állattenyésztés bővítésével akarják elérni. Egyenrangúként ismernék el a nagyüzemeket, a közepes- és kisgazdaságokat, valamint a mikrogazdaságokat. A globális piacon versenyképes és a gazdálkodók ellenőrzése alatt működő szervezetekbe integrálnák a mezőgazdasági vállalkozások, a családi gazdaságok és egyéni termelők jelentős részét. Új földtörvényt alkotnának, amely a földek ésszerű, a társadalom érdekeit szolgáló használatát határozza meg, nem pedig a tulajdonszerzést korlátozza. Felszámolnák a földmaffiát, és a jogszabályok kicsavarásával szerzett földeket visszavennék az oligarcháktól és a strómanoktól. Végrehajtanák a birtokrendezést, amelyhez a Nemzeti Földalap kezelésében lévő állami tulajdonú földeket is felhasználnák. Megteremtenék az állattenyésztés, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésének feltételeit, és megállítanák a mezőgazdaság egyre inkább külterjesebbé válását. A megújuló energiák használatának támogatásával el kívánják érni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az energiaigényüket részben, vagy egészben alternatív energiával fedezzék. Növelnék az öntözött szántóterületek arányát és felkészítenék a magyar mezőgazdaságot az új termesztési technológiák, többek között a génmódosított (GMO) növények befogadására. Továbbá megszüntetnék a kötelező kamarai tagságot.

Lehet Más a Politika

Az LMP a magyar gazdaság egyik legjelentősebb stratégiai tartalékát látja a mezőgazdaságban. A különféle agrárágazatok fejlesztésénél – mező- és erdőgazdaság, az erre épülő feldolgozóipar, szolgáltatások, idegenforgalom – azonban a gazdasági szempontokat nem önmagukban venné tekintetbe, hanem az összetett vidékfejlesztés részeként. Ehhez viszont az agrárpolitika teljes újragondolása szükséges – írja a párt a programjában. Szakítanának a mennyiségi szemlélettel a minőségi termelés javára, a munka- és tudásintenzív ágazatokat támogatnák a gép- és vegyszerhasználatra épülő nagyüzemi tömegtermelés helyett. A birtokpolitika a nagybirtokkal szemben a közepes méretű és kisebb gazdaságokat részesítené előnyben, helyreállítanák növénytermesztés és állattenyésztés egészséges arányát, szakítanának a szántóföldi termelést ösztönző támogatási politikával a kertkultúra fejlesztése érdekében, a környezetvédelemre pedig nem költségként, hanem bevételi forrásként tekintenek. Visszaszereznék az egészséges, jó minőségű magyar termékek számára a hazai piacot, és tiltanák a génmódosított növények termesztését.

Momentum

A Momentum négy elérendő célja az agráriumban: a hatékony gazdálkodás alapjainak megteremtése, a tudásalapú, versenyképes termelés, az intenzív kultúrák támogatása, továbbá a versenyképes állattartás. A párt a precíziós termesztést ösztönözné, és versenyképes földhasználatot támogató földtörvényt alkotna. Országos szaktanácsadási rendszert hozna létre, és fejlesztené az agrárinfrastruktúrát, valamint az integrációt. Elsődlegesnek tekintik a természetes alapanyagok felhasználásával az organikus mezőgazdaság kialakítását. Az intenzív kultúrák támogatása érdekében extra forrásokat vonnának be, támogatnák a kertészi infrastrukturális beruházásokat, az öntözést, ami az intenzív gazdálkodás alapja. A Momentum szerint a nemzetközi versenyképesség alapjai a baromfitartás, mint kiaknázatlan lehetőség, illetve a sertés-génállomány javítása is.

Együtt

Az Együtt programja szerint a földpolitikában a gazdasági társaságok és szövetkezetek földbérletének lehetőségét ki kell bővíteni. Ösztönözni kell a szövetkezést új szövetkezeti törvénnyel, és a hatékonyabb gépesítés érdekében érdekeltté kell tenni a gazdákat is az egymással való együttműködésben a gépek vásárlásakor. A birtokpolitikában egyszerre kell támogatni a hatékonyabb, nagyobb birtoktestek kialakítását és a települések környezetében a helyben élők helyi gazdálkodását. Az uniós támogatások felhasználásakor minden korábbinál jobban ösztönözni kell zöldség- és gyümölcstermelés XXI. századi, modern, precíziós technológiai megoldásait. A 4 éves ciklus végéig a mai birtoktestek szétaprózottságának felszámolásán radikálisan előre kell lépni, az osztatlan közös tulajdonban levő területek rendezetlen helyzetét aktív állami beavatkozással kezelni kell.

Magyar Liberális Párt

A Liberális Párt szerint felül kell vizsgálni az elmúlt nyolc év uniós és hazai költségvetésből finanszírozott agrártámogatásait, továbbá az állami földek privatizációját.­ Ezt követően lehet hozzálátni a hazai agrárszabályozások uniós jogharmonizációjának. A választásokat követően azonnal megsemmisítenék az új földtörvényt, eltörölnék a kötelező agrárkamarai tagságot, továbbá csökkentenék a gazdák adminisztrációs terheit. Úgy látják, hogy állami beavatkozás nélküli, liberalizált piaci versenyre van szükség az agráriumban is.

Kétfarkú Kutya Párt

A legfőbb célkitűzésünk elérni kitűzött céljainkat – közölte a Kétfarkú Kutya Párt. Ezen célok közé tartozik a minden állampolgárnak alanyi jogon járó vadászkastély kacsalábakkal és sertéstelep-hálózattal felszerelve. Mivel az egyik fő ígéretük, az ingyen sör jelentős mezőgazdasági forrásokat igényel, elkerülhetetlen, hogy Magyarország komló-nagyhatalommá is váljon. A megújuló energiaforrások ügyében különösen számítanak a hazai kutyákra. Elégedettségük esetén csóválják a farkukat, ezért folyamatos boldogságuk forradalmian új típusú szélerőművek működtetését szolgálná. Harmadsorban tehát mindent megteszünk a magyar ebek sokasodásáért és boldogságáért is! – írja a párt.

“Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy szokatlanul nagy, szinte már mérhetetlen mértékben tartjuk fontosnak”: az agrárium mind szociális, mind ökonómiai szempontból egyértelműen a legeslegfontosabb terület az oktatásügy, a rohamosan fejlődő intergalaktikus turisztika vagy épp a XIII. századi szerzetesrendek kertművelési és saruviselési szokásainak mélyreható tanulmányozása mellett.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának kil... Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi T...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Azt hitte, a magyar agrártámogatások kifizetése a ... A magyar gazdák sokszor érzik azt, hogy a támogatások későn érkeznek meg, igazság szerint a közvetlen kifizetések az uniós átlagnál gyorsabban kerüln...
Az agrárügyi tárcát ajánlották fel Lengyelországna... Visszalépett Lengyelország európai uniós biztosjelöltje, Krzysztof Szczerski. A lengyel államfő jelenlegi kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára ...
A mezőgazdaság jövőjének legfontosabb kérdései eur... A COPA/COGECA tagszervezeteinek nagy részével együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vett a 39. EU-Észak-Amerika Mezőgazdasági Konferencián,...
Sok változás várható az EU mezőgazdaságában 2020-b... Az Európai Bizottság egy sor új jogalkotási javaslaton dolgozik 2020 első félévében, amelyek a tervek szerint az Európai Parlament elé kerülnek. Terí...