Listán a világ 20 legveszélyesebb kártevője

Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé azon húsz kiemelten veszélyes, úgynevezett zárlati károsítónak minősülő növényi kártevőről, amelyek gazdasági, környezeti és társadalmi hatása a legsúlyosabb az Európai Unió területén.

A tájékoztatás szerint a listára felkerült egyebek mellett a szőlőket és csonthéjasokat is fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium, a japán cserebogár, a simahátú csillagoscincér, valamint a citrusfélék sárga sárkány betegségének és fekete foltosság betegségének kórokozója – írta meg az MTI.

Rajta van a listán a szőlőket fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium is (Fotó: Pixabay, manfredrichter)
Rajta van a listán a szőlőket fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium is (Fotó: Pixabay, manfredrichter)

A bizottság arra szólította fel az uniós tagállamokat, indítsanak a nyilvánosság tájékoztatását célzó kampányokat, végezzenek éves felméréseket, készítsenek vészhelyzeti terveket és szimulációs gyakorlatokat, valamint dolgozzanak ki e károsítók felszámolására irányuló cselekvési terveket,  amivel hozzájárulnak a biológiai sokféleség, a természetes ökoszisztémák és az uniós mezőgazdaság megóvásához.

A károsítók kiválasztása az Európai Bizottság alá tartozó Közös Kutatóközpont és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelésein alapult, amelyek figyelembe vették a károsítók terjedésének, megtelepedésének és az általuk okozott következmények valószínűségét az unióban.

Kimutatták például, hogy amennyiben a mezőgazdasági terményekre a legnagyobb hatással lévő károsító, a Xylella fastidiosa baktérium az unió egész területén elterjedne, az az idősebb, több mint 30 éves olajfákból származó uniós termelési érték 70 százalékát, a fiatalabbakból származónak a 35 százalékát érintené, és ezzel 5,5 milliárd eurónyi éves termeléskiesést okozhatna.

A károsítók – amellett, hogy közvetlen hatást gyakorolnak a termelésre – közvetetten a beszerzési és a feldolgozási ágazatok széles körére is hatással vannak. A simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) uniós elterjedése például Európa számos erdészeti fafajtája esetében – mint az éger, a kőris, a bükk, a nyír, a szil, a juhar, a platán – a teljes faállomány 5 százalékának közvetlen pusztulását okozhatná. E fák értéke 24 milliárd euróra becsülhető, az erdészeti termelői ágazatra gyakorolt gazdasági hatás pedig 50 milliárd eurót is kitehetne.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...