Nagy István agrárminiszter szerint sikeres a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakasza. A módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben. A még magasabb genetikai értéket képviselő magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja.
Nagy István elmondta, hogy a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2020-ban indította el a magyartarka-fajtában a genomikai tenyészértékbecslési programját, a Magyartarka Genom Projektet, amelynek végrehajtásához az Agrárminisztérium 150 millió forintot biztosított. A támogatásnak köszönhetően kevesebb mint egy év alatt megvalósult a magyartarka állomány szinte egészének a genotipizálása. A fajta ötvözi magában a magas beltartalommal bíró kiváló tej termelését, és a minőségi hústermelést, ezzel stabil és jó minőségű alapanyagot szállít a feldolgozóipar számára. Továbbá jelentős genetikai értéket is képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette – írta a minisztérium közleménye.
Eredmény és változatosság
A miniszter elmondta, hogy a program várható pozitív eredményét az egyesület által már korábban elvégzett előzetes genotipizálási vizsgálatok eredményei is alátámasztják. Ezek szerint a hazai állomány eltérő és genetikai értelemben változatosabb a más hegyitarka fajtakörbe tartozó állományoknál. Az elemzés lehetőséget nyújt egy hatékony, genotipizálás alapú kettőshasznosítású magyartarka nemesítési program összeállítására, majd megvalósítására is.
Az Egyesület eddig megközelítőleg 11 ezer mintát küldött ki a Csehországban található laboratóriumba, ezek feldolgozása folyamatos. Az adatokból több mint 7 ezer egyed genomikai tenyészértékét határozták meg.
Az Egyesület a tenyészállat-állományában látványos javulást vár a hazai genetikai alapokra kifejlesztett programtól, egyúttal várhatóan növekedni fog a fajta embriókereskedelme is az arab országok fajta iránti érdeklődése miatt – fogalmaztak. A teljes program megvalósulása esetén sokkal kevesebb olyan utód jön létre, amely a tenyésztés számára feleslegessé válik. Ezen állatok felnevelésével járó költségek így megtakaríthatók. Továbbá csökkenne az állattenyésztés számlájára írt ammónia-, illetve metán-kibocsátás, ezzel Magyarország mezőgazdaságának “ökológiai lábnyoma” is kisebbé válhat, elősegítve a 2050-re megcélzott karbonsemlegességet – fogalmazott Nagy István.
