A magyar szilvaágazat a 90-es évek elején fénykorát élte. Mára azonban az akkori termés fele, harmada terem meg csupán a hazai szilvafákon. Idén 62 ezer tonna termést várnak a termelők, amiből változatos termékek készülnek.
Az utóbbi években hullámzóan alakult a hazai szilvapiac. Átlagosan 45-70 ezer tonna terem meg a magyar szilvafákon, így az idei 62 ezer tonna átlagosnak mondható. Jelenleg 6600 hektáron folyik nagyüzemi szilvatermesztés, de háztáji rendszerben is sokan termesztik a gyümölcsöt.
A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest megyében (1067 hektár) található, emellett nagyobb termőterületek vannak Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében is – írja az MTI.
Külföldön van kereslet a magyar szilva iránt, az export éves szinten 8-12 ezer tonna körül mozog. Emellett az import jelentéktelennek mondható. Szezonon kívül 4-600 tonna szilva áramlik határainkon belülre. Ez annak is köszönhető, hogy egy magyar ember éves szinten átlagosan csupán 1,3 kilogramm szilvát fogyaszt, így kereslet hiányában nincs szükség a szezonon kívüli importra.
Az export elsősorban a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. A feldolgozott gyümölcsöt cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában értékesítjük külföldre.
Nem tudjuk azonban kielégíteni a külföldi igényeket, ugyanis a kereslet nagyobb lenne, mint a mi teljes kínálatunk. Ennek oka, hogy az ültetvények elöregedtek, sok helyen nincs öntözés, kevés a korszerű állomány. Ez magyarázza azt is, hogy a termés java ipari felhasználásra kerül.
A kamara szerint a fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása – csak úgy, mint az alma esetében -, és az ipari célú ültetvényeknél is megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre van szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek.
